Lesújtó az európai élőhelyek állapota
Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentését az MTI tette közzé.
A 2013 és 2018 közötti időszakot lefedő jelentés hanyatlást mutat az előző hat évhez, a 2007-2012 közötti időszakhoz képest, amikor a természetes élőhelyek 77 százaléka volt kedvezőtlen állapotban.
„Európában egyértelműen egy nagy volumenű helyreállításra van szükség. Ez nem csupán a biológiai sokféleség, hanem az éghajlatváltozás szempontjából is indokolt” – hangsúlyozta Carlos Romao, az EEA szakértője, a jelentés egyik készítője.
Az élőhelyekre, valamint állat- és növényfajokra egyebek között az intenzív mezőgazdasági termelés, a városok terjeszkedése (karöltve a turizmussal és a rekreációval), a nem fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységek, a légszennyezés, a inváziós fajok, az illegális vadászat és halászat, valamint az éghajlatváltozás jelent fenyegetést.
A vizsgált hat évben az EEA több mint 67 ezer olyan emberi tevékenységet azonosított a 28 európai uniós tagállamban, beleértve Nagy-Britanniát is, amelyek ártalmasak a környezetre.
A vizsgált 463 madárfaj majdnem felének, 47 százalékának jó a védettségi állapota az Európai Unióban, ám ez is 5 százalékos visszaesés a 2007-2012 közötti időszakhoz képest. A „kedvezőtlen vagy rossz” állapotban lévő fajok aránya 39 százalék, ami 7 százalékos növekedés a korábbi periódushoz képest. A beporzók számára fontos élőhelyek védettségi állapota jobban romlott, mint más természeti területeké.
A jelentés a természetes élőhelyek mindössze 15 százalékát sorolja jó, míg 81 százalékukat a kedvezőtlen vagy rossz védettségi szintbe.
A füves területek, dűnék és mocsarak azon területek közé tartoznak, amelyek állapota erősen romlik, az erdőterületek esetében azonban jelentős javulás figyelhető meg. A tengeri területekre vonatkozóan kevés az adat.
A vizsgált állatfajok 27 százaléka jó védettségi státusszal rendelkezik, ami bár alacsony arány, de még így is 4 százalékos növekedést jelent a 2007-2012 közötti időszakhoz képest.
A természetvédelmi erőfeszítések kifizetődését jelzi, hogy a Natura 2000 hálózatba tartozó élőhelyek állapota jobb, mint más természeti területeké. „A jelentés azt mutatja, hogy Európa természeti kincseinek egészsége, valamint az emberek jólétének megóvása érdekében alapvető változtatásokra van szükség az élelmiszer-előállításban és -fogyasztásban, az erdőterületek kezelésében és használatában, valamint a városépítésben” – hangsúlyozta Hans Bruyninckx, a koppenhágai székhelyű EEA ügyvezető igazgatója.