Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Dmitrij Kolibkin orosz természetvédelmi miniszter 2020. október 23-án a Rosszija 24 hírtelevízióban közölte, hogy 2021-ben expedíció indul Kamcsatkára annak megállapítására, hogy milyen természeti jelenség váltotta ki a „vörös dagályt”.
Orosz sajtójelentések szerint a Nyomozó Bizottság (SZK), a tudományos akadémia, a szövetségi orvosbiológiai intézet, a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) és a földrajzi társaság egymástól független vizsgálata egyaránt kizárta, hogy a szeptemberben észlelt természeti katasztrófának emberi tevékenység lett volna az oka.

A „vörös dagály”, azaz a páncélos ostoros algáknak a vizet is elszínező, a többi tengeri élőlény szervezetében oxigénhiányt okozó burjánzása ritka jelenség; a Komszomolszkaja Pravda szerint a 18. század vége óta kéttucatnyinál alig több esetet jegyeztek fel. Petropavlovszk-Kamcsatszkijnál legutóbb 1973-ban történt ilyen.
Az SZK nyomozása korábban megállapította, hogy a fenolt is tartalmazó szennyeződés 2020. szeptember 1. és október 3. között jelentkezett az Avacsa-öbölben és a halaktirszkojei part mentén, valamint a Babja-, a Bolsaja Lagernaja- és a Malaja Legarnaja-öbölben. Nyomában megváltozott a víz színe, valamint elpusztult fenéklakó tüskésbőrűek és más tengeri állatok teteme borította el a környéket.
A jelenségre a helyi lakosok szeptember végén panaszkodtak a legerősebben. Két szörfös is egészségkárosodást szenvedett, a szaruhártyájukon kémiai égési sérüléseket diagnosztizáltak.
Szakértők megállapították, hogy a vízben talált foszfát mennyisége 10,8-szer, a vasé 7,2-szer, a fenolé 6,9-szer, az ammóniumé pedig 6,2-szer haladta meg a megengedett értéket. Az SZK rámutatott, hogy az Avacsa-öbölben 1970 óta észlelik az ásványolaj-eredetű szénhidrogének és a fenol fokozott jelenlétét, de az nem kritikus mértékű. A térségben üzemanyag-szivárgás a hadiflotta hajóin nem történt.
Az SZK az Avacsa-öböl partvidékét 200 kilométeres szakaszon vizsgálta át, és 20 nyomozó még mindig a térségben tartózkodik. Egyedül a Roszprirodnadzor ötezer mintát elemzett ki.
Mihail Kirillov akadémikus, a moszkvai Lomonoszov Egyetem biológiai karának biomérnöki tanszékvezetője egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy több száz kilométeres átmérőjű, mérgező planktonfoltokat tavasszal észleltek Japánnál. Ezek északra haladva augusztusban elérték Csukcsföld partjait, majd később Kamcsatkáét is.
Az orosz környezetvédelmi miniszter tudósok megfigyeléseire hivatkozva azt állította, hogy fajok a térségben nem pusztultak ki, a Kamcsatka-környéki vizek állatvilágának fokozatos regenerálódása megkezdődött.
Az orosz szakértők megállapításaival kapcsolatban a Greenpeace további vizsgálatokat sürgetett, rámutatva, hogy „vörös dagály” szennyezett vizekben szokott kialakulni.