Andalúzia színes folyója, a Rio Tinto
A folyó vöröses színét sok ezer évnyi ércbányászatnak köszönheti, és olyan élővilág lakja, amelyre akár a Marson is számítani lehet.
Spanyolország délnyugati részén legalább 5000 éve bányásznak rezet és más fémeket, egyesek e területet vélik a rézkor és a bronzkor szülőhazájának, számolt be az Earth Observatory.
A régió kénvegyületekben gazdag réz-, arany- és ezüstércei mellett vas is található a kőzetekben, amely a vízben kioldódva biztosítja a folyó névadó vörös színét. Az ércek több százmillió éve alakultak ki, amikor a területen aktív vulkáni működés zajlott. Amikor a felszínre kerülnek ezek a korábban a mélyben volt egykori fémes lerakódások, a víz és az oxigén hatására savas oldatok keletkeznek rajtuk, amelyek aztán a patakok vizével távoznak.
Bár ezek a savak a Rio Tintot a közönséges létformák számára lakhatatlanná tették, vonzóbbá és kedvezőbbé vált a vize a kénvegyületeket faló és más, extrém életmódot folytató baktériumok számára, amelyek aztán felerősítik a savasodási folyamatokat. A folyó vizét ezen organizmusok termelte oxidált vas teszi vörössé. A kőzetek kémiai mállása és a vízben lakó baktériumok tevékenysége együttesen olyan savassá teszi a folyót, mintha ecet volna.
A több évezred bányászati tevékenysége valószínűleg azzal erősítette fel e folyamatot, hogy ezáltal több kénes érctartalmú kőzet vált szabaddá, s így a környezeti hatásoknak is kitetté.
Jelenleg a folyóról elnevezett multinacionális bányavállalat (a világon a második legnagyobb ércbánya-vállalata), a Rio Tinto Company végez bányászati tevékenységet itt.
Ami a víz szennyeződése miatt hátrányos az átlagemberek számára, vonzó az asztrobiológusoknak. A terület talaja a marsi talajra hasonlít, a savas közegben kialakuló jarosit (sárgavasérc) ásványa a folyó közelében kimondottan gyakori, ahogy a Marson is. Mivel a spanyol helyszín jarositlerakódásai gyakran tartalmaznak nyomokat a baktériumok aktivitásáról, ezért az asztrobiológusok fontosnak tartják a Rio Tinto környékének tanulmányozását, mert ebből meríthetnek ötleteket arra, hogy miként érdemes a Marson életnyomokat keresni.
A bemutatott űrfelvételt a Landsat-8 műhold készítette 2020. február 2-án.
Kizöldellt a Szahara a szokatlan esőzések hatására
Az elmúlt időszakban a Szahara számos régiójában a szokásos csapadék többszöröse hullott.
Hatalmas sikert arattak a magyar asztrofotósok
Soha ennyi díjat még nem nyertek a hazai fotósok a világ legrangosabb asztrofotós versenyén.
Földrengések segíthetik a nagy aranyrögök kialakulását
Az arany legtöbbször kvarckőzetek telérjeiben fordul elő, egy új kutatás feltárta, miként is kerülhet oda.
Mennyi mikroműanyag van a Balatonban?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei mérték fel hazai vizek szennyezettségét.
Milyen lesz az ősz várva várt üstököse?
Az üstököst akár már a szeptember 20-át követő hajnalokon is érdemes lehet megkeresni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
