Elképesztően erős a 2020-as atlanti hurrikánszezon

A 2020-as atlanti hurrikánszezon eddig 30 olyan viharrendszert szült, amelynek nevet adtak a szakemberek, ezzel az idei év már most a legaktívabb a feljegyzések 1851-es kezdete óta. (Nevet azok a trópusi, szubtrópusi ciklonok kaphatnak, amelyekben a szél eléri a legalább 63 km/h sebességet, hurrikánnak pedig a legalább 120 km/h szélsebességűeket hívják.) A szezon ráadásul igen korán megkezdődött: május 16-án létrejött az első, Arthur nevű viharrendszer, és az előre meghatározott 21 hurrikán-nevet igen hamar, szeptember 28-án elhasználta az időjárás, így az ezt követő időben a görög ábécé betűiből kapják a nevüket a viharok. E szeptember végi napon a Wilfred volt az utolsó még rendes keresztnévvel illetett hurrikán, s ugyanezen a napon nevet kapott az Alpha is, immáron a görög ábécét megkezdve, írta a NOAA (Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal). Ugyan a szezon hivatalosan véget ér majd a hónap utolsó napján, ez azonban nem jelenti azt, hogy az esetleges későbbi viharokat már nem figyelik a szakemberek.

A NOAA már tavasszal kiadott egy előrejelzést, miszerint az idei esztendő igencsak sok hurrikánt és trópusi ciklont termelhet majd ki, 13-19 nevet kapó viharra számítottak. Átlagosan 12 ilyen viharrendszer születik egy szezon alatt, ezekből 6 válik hurrikánná s 3 éri el a 3-as, a 4-es vagy az 5-ös erősséget a hurrikánok szélerő szerinti besorolását adó Saffir-Simpson skálán. Ehhez képest még inkább rendkívülinek mondható az eddigi 30 elnevezett vihar, amelyből 13 érte el a hurrikán erősséget, és 5 a különösen erős hurrikánt, vagyis nagyjából a vártnak is a kétszerese jött létre. Az előző rekord 28 elnevezett viharral 2005-ben volt.

Az Earth Observatory beszámolója szerint a szezon legújabb fenyegető hurrikánja ezúttal Közép-Amerikában fog hatalmas pusztítást végezni, az Iota nevű viharrendszer Nicaragua és Honduras partvidékére épp most csap le. 260 km/h szélsebességre, és 250-750 mm csapadékra (ez utóbbi hazánk legcsapadékosabb, délnyugati régiójának átlagos éves csapadéka!) számítanak az előrejelzők. Az Iota november 15-én érte el szélsebességében a hurrikán kategóriát, és 16-án pedig már az 5-ös erősséget, vagyis elképesztően gyorsan megerősödött, ennek oka a rendkívül meleg (30 Celsius-fokos) karibi tengervíz. Mindössze 36 óra alatt 160 km/h-val nőtt a szélsebessége a hurrikánnak!

A karibi térségben továbbra is rendkívül meleg a tengervíz, így, ha még további ciklonok alakulnak ki, könnyebben válhatnak hurrikánná majd.  A két legutóbbi (Eta és Iota) hurrikán útvonalát feltüntették az ábrán.

Forrás: NASA Earth Observatory

Mi okozza ezt a hatalmas aktivitást? Egyrészt a Csendes-óceánon uralkodó La Niña helyzet, amelyben az ottani trópusi tengerfelszín a szokásosnál hűvösebb (szemben az El Niño-val, amikor melegebb). Az éghajlati távkapcsolatok révén ez a helyzet kedvez az atlanti térségben a viharok kialakulásának, de csökkenti a Csendes-óceán középső régiójában kialakulókat. Emellett az Afrika és Amerika közti trópusi óceáni területen is a ciklonok kialakulásához kedvező feltételek uralkodnak: az átlagnál melegebb vízhőmérséklet, gyengébb függőleges szélnyírás, és gyengébb passzátszelek járulnak hozzá a viharok születéséhez. A nyugat-afrikai monszun is erőteljesebb idén, ez szintén hozzátesz az atlanti hurrikánoknak kedvező körülményekhez.