Így változtak Ázsia folyói a középkor óta

A Szingapúri Műszaki és Tervezési Egyetem csapata 16 ázsiai ország területén mérte fel a folyók történetét 1200 és 2012 között – számol be a Phys.org. A szakértők a vizsgálattal azt akarták kideríteni, hogy az éghajlat változásai miként befolyásolták az ázsiai monszunrégió vizeit. A térség folyói hárommilliárd embernek biztosítanak vizet, táplálékot, energiát és megélhetést, a helyi klímamintázatok, illetve azok folyókra gyakorolt hatásainak megértése ezért igen fontos.

A víz- és üledékhozam történetét évgyűrűk segítségével rekonstruálták. A szakértők az adatok segítségével fel tudták mérni az aszályosabb időszakokat, ezt követően pedig megvizsgálták, hogy mely éghajlati jellemzők hatottak leginkább a folyókra. Nguyen Tan Thai Hung, az egyetem PhD-hallgatója szerint az egymáshoz közeli medencékben gyakran egy időben fordultak elő nagy szárazságok, illetve csapadékos periódusok, néha azonban az aszályok az indiai Godáváritól a Mekongig is kitartottak. Ez a tény komolyan befolyásolhatja egy-egy ország vízgazdálkodását, különösen, ha a vízgyűjtő területektől függ.

A kutatók már korábban is tudták, hogy Ázsia folyóit nagyban befolyásolják az óceánok, a Csendes-óceán trópusi részei például az El Nino hatására felmelegednek, ami szárazságot idézhet elő Dél- és Délkelet-Ázsiában. A friss eredmények alapján ugyanakkor ez a kapcsolat nem állandó, a 20. század első felében például a folyók kevésbé voltak érzékenyek az óceánok változásaira.

A csapat bízik benne, hogy adataik segíthetik a döntéshozókat a vízgazdálkodást érintő ügyekben.