Az igazi Robinson Crusoe-sziget

A NASA Earth Observatory 2020-ban utolsóként e távoli sziget űrfelvételét szemelte ki nap képének, hogy ennek apropóján számos érdekességet megtudhassunk e kis szárazulatról, amely a Juan Fernández-szigetcsoport része. A terület klímája szubtrópusi, a hideg vizű Humboldt-áramlat hűti kissé.

A nagyjából L betűhöz hasonlítható formájú vulkáni eredetű sziget „szárai” kb. 10-10 kilométeresek, legnagyobb szélessége nem egészen 5 kilométer, s a 48 négyzetkilométer területű sziget jó része igen meredek, éles gerincű hegyormokból áll. Ez az igen tagolt táj számtalan bennszülött, endemikus növénynek ad otthont: 149 növényfajt azonosítottak a szigeten, amelyből 61 százalék, pontosabban 91 faj csak itt él (a teljes szigetcsoporton 63,4 százalék az endemikus növény). Azonban ma ezt a kicsiny biodiverzitás-forrópontot számos inváziós faj fenyegeti.

Kilátás a sziget egy magaslatáról – erre az öbölre nézett az „eredeti” Robinson Crusoe kunyhója is.

Forrás: Wikimedia Commons közkincs

A Landsat-8 felvételén, amely 2018. november 7-én készült, a szigeten üde sötétzöldben látszanak a hegyi erdőségek, amelyeket jórészt a Myrceugenia fernándeziana nevű endemikus, virágzó, örökzöld fafaj tesz ki. A szigeten lévő település, San Juan Bautista körül, az itt látható sötétzöld növényzet ültetett fákból, így Monterey-fenyőből, eukaliptuszból és a nálunk szobanövényként ismert szobaciprusból áll. Az egészen élénk világoszöld területek az invazív cserje, a sűrű bozótokat alkotó és agresszíven terjedő maqui jelenlétére utalnak.

A Robinson Crusoe-sziget mellett bal oldalon, alul látható a Santa Clara-sziget.

Forrás: NASA Earth Observatory

A szomszédos Santa Clara-sziget felszínét a felvételen barnának látjuk, ez részint annak köszönhető, hogy olyan lágyszárú növényzet borítja, amely novemberre, amikor a felvétel készült, elszárad, illetve annak, hogy csak egészen kevéske, elszórtan megtalálható fás szárú cserje lakja a piciny szigetet. Az egészen világos barnás árnyalatú területek mindkét szigeten az erózióban érintettek, itt a fedőréteget nélkülöző, csupasz talaj látható. Az 1930-as években nyulakat is hoztak a két szigetre, amelyek igen nagy kárt tettek az élővilágban, hozzájárultak a bennszülött növények irtásához, az üregásás révén a talajerózióhoz, illetve az itt költő, veszélyeztetett rózsaszínlábú vészmadár (Ardenna creatopus) fészkelőhelyeinek elpusztításához. 2005-ben Santa Clara lett az első olyan chilei sziget, amelyet sikerült az invazív nyulaktól megszabadítani.

Rózsaszínlábú vészmadár

Forrás: iNaturalist

A jelen felvételen nem látható a szigetcsoport harmadik, nyugatabbra lévő tagja, a Selkirk-sziget, illetve a körülötte lévő kis szirtek, melyeket 1935-ben nemzeti parkká, majd 1977-ben UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánítottak.

No és ki is volt Selkirk? Alexander Selkirk a brit haditengerészet tisztje volt, aki féllegális kalózkodásból élt, s a felfedezőből kalózzá lett William Dampier kapitány csendes-óceáni expedícióján szolgált. A Cinque Ports nevű hajó állapota rossz volt, ezért Selkirk saját maga kérte, hogy tegyék partra, mivel a hajót nem tartotta tengerjárásra alkalmasnak (a hajó nem sokkal később el is süllyedt) Ezután Selkirk több mint 4 éven át a Robinson Crusoe-szigeten élt. Bár többször jártak a szigeten spanyolok, akik megmenthették volna, bár az ekkor zajló spanyol örökösödési háború miatt, a brit tisztet ellenségként kezelték voltna, így Selkirk inkább maradt a sziget foglya. 1709-ben végül ismét Dampiert sodorta hozzá a sors, az egykori kapitány ekkor tisztként szolgált egy hajón, amely vízért állt meg a szigetnél, s ekkor sikerült megmenteni a skót származású tisztet, akiről hamarosan kiderült, hogy ő Selkirk, a négy éve itt kitett hajós.

Többek közt Selkirk kalandja ihlette Defoe világhírű regényét, és ennek tiszteletére kapta meg, az eredetileg Más a Tierra nevű sziget, 1966-ban  a Robinson Crusoe nevet. A szigeten 2005-ben végzett ásatások során Selkirk korából számos tárgyat, pl. szögeket és egy navigációs eszköz maradványait azonosították, feltárták egykori lakhelyét is. A kutatók ekkor arra a következtetésre jutottak, hogy mindezek Selkirk egykori itt eltöltött éveinek emlékei.
Bár Defoe regényének alapjául nem egyedül Selkirk kalandja szolgált, a leginkább elfogadott nézet máig az, hogy Robinson Crusoe eredetiben jórészt a skót kalóz volt.