Így fest az Aral-tó télen
A közép-ázsiai tó arról vált híressé, hogy vízfelülete elképesztő mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, most a megmaradt rész téli arcát ismerhetjük meg.
Az Earth Observatory egy 2020. december 27-én készült műholdfelvételen mutatja be az egykor igen nagy tó pillanatnyi állapotát.
A tó vize az 1960-as évektől fogva drasztikusan csökkent, majd 2007-től két különálló tóvá és egy medencévé szakadt. A tóval együtt Közép-Ázsia e régiója is átalakult: nyáron száraz és forró, télen pedig hideg és havas lett.
A NASA Aqua műholdja által készített felvételen jól látszik, hogy az Északi-Aral-tó vize teljesen befagyott és a ráhullott hó miatt ragyogóan fehér, a tó partján élő kazah halászok ilyenkor, a téli időszakban lékekből fogják ki a halat. Nemcsak a tavon, hanem Kazahsztán e területén, a tótól északra is hóborítás miatt fehérlik a táj. A kép készítésekor az Északi-Aral-tó menti Tasztubek településen -9 Celsius-fok volt, összevetésül ugyanitt nyáron +40 fokos hőség uralkodik.
A Déli-Aral-tó, amely az egykori nagy tó délnyugati medencéjét tölti ki, nem fagyott be, a felvételen a vize jádezöld árnyalatú, kiugrik a környezetét uraló fakó homokszínű tájból. Néhány, kivételesen hideg évben a tó maradványának ez a része is befagy, azonban a legtöbbször a mostanihoz hasonlóan néz ki.
A tél a tájon hagyta különleges nyomát: a Déli-Aral-tó nyugati partjánál legyezőszerűen szétterülő hótakaró fehér foltja látszik. E régióban télen az uralkodó szélirány keleties, ezért hasonló jelenség alakul ki itt, mint az USA-beli Nagy-tavak mentén: a tóparti havazás (angolul: lake effect snow). Ehhez az szükséges, hogy a viszonylag meleg vizű tó fölé beérkező hideg légtömeg hatására beinduljon a helyi felhőképződés, amelyhez a tó melegebb vize biztosítja a felszálló légáramlatot és a párát.
Az egykor hatalmas Aral-tó jó része ma sivatag, így alakult ki a ma már Aralkum néven emlegetett terület, amelyben a „kum” türk nyelveken a homokot jelentő szó, és több közép-ázsiai sivatag nevében megtaláljuk (pl. Karakum – „fekete homok”, Kizilkum – „vörös homok”). Az Aral-sivatag az első emberi hatásra létrejött sivatag, és a számítások szerint télen a gyorsabban lehűlő száraz területen gyakran hó formájában hullik le a csapadék, míg a távolabbi részeken esőként. Nyáron viszont pont ez a sivatagos terület az, amely a legforróbbá válik a környéken.
Nem emlősnek való vidék
Bolygónk következő szuperkontinense valószínűleg nem lesz alkalmas az emlősök számára.
Almafák napelemek alatt
A napenergia-felhasználás optimalizálását kutató és fejlesztő freiburgi Fraunhofer Intézet 2021 tavaszán kísérleti jelleggel fényáteresztő műanyag napelemeket telepített a gyümölcsös egy része fölé.
Égi jelenségek 2023. október első felében
Amerikában gyűrűs napfogyatkozás lesz, kezdődik az őszi meteorszezon, láthatunk bolygót hajnalban és este is, lesz hajnali holdsarlónk és együttállásunk is.
Füstös ciklon Kanadában
2023 szeptemberében a kanadai erdőtüzek füstje egy ciklonnal találkozott.
A nemzetközi vizek védelmében
Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá 2023. szeptember 21-ig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
