Égi jelenségek 2021. január második felében
Élvezhetjük a téli csillagképek látványát, közel jár egymáshoz a Mars és az Uránusz, elfogynak az alkonyi és a hajnali bolygók is, a hónap végén ismét telihold vár.
Téli csillagképek a táj felett
A rövidre szabott kora esti kiruccanások során is megfigyelhetjük a jellegzetes téli csillagképeket, erre főként a még gyenge holdfénnyel terhelt időszakban, a hó közepén érdemes időt szakítani. Már este 6 után is elég sötét van ahhoz, hogy élvezzük a csillagos ég látványát, a keleti égbolton egyre magasabbra kúszó Oriont, a felette elhelyezkedő Bikát, a mellette látható Ikreket. Ugyanekkor a nyugati ég alján még látni a lenyugvó Nagy Nyári Háromszög csillagait is. A Tejút legfényesebb, központi részét ilyenkor nem figyelhetjük ugyan meg, mivel az a horizont alatt van, ám ha kellően távol vagyunk a városi fényszennyezéstől, akkor kivehetjük a szalagja derengését az égen.
Mivel ez az év leghidegebb időszaka (átlagosan, ki tudja persze, hogy idén mit hoznak ezek a hetek), mindenképp készüljünk fel arra is, hogy a pára kifagy a fotós felszerelésünkre, és valószínűleg mi is fázni fogunk, így talán még ragyogóan tiszta égbolt esetén is könnyebben rávesszük magunkat, hogy este 8-ra hazaérjünk.
Hold és bolygók 15-én alkonyatkor
A két óriásbolygót már alig-alig láthatjuk, a Szaturnuszt jó eséllyel nem lehet már kristálytiszta égen se megpillantani, annyira közel jár a Naphoz. A Jupitert, a fényességének köszönhetően még megkereshetjük, fél órával napnyugta után a délnyugati ég alján 3 fokos magasságban lesz, a Szaturnusz ugyanekkor már csupán 2 fokon, és sokkal halványabb a Jupiternél, így a sűrűbb, alsó légrétegek könnyen kioltják a fényét, különösen a még nagyon világos alkonyi égen.
A Merkúr láthatósága már jóval kedvezőbb, 7 fokos magasságban keressük, 1 óra 15 perccel nyugszik a Nap után, így jól megfigyelhető már. A Hold 15 fokos magasságban jár ekkor, 7 százalékos megvilágításával igen könnyen észrevehető; 2,5 órával a Nap után nyugszik csak le, sokáig élvezhető tehát a látványa.
Ha holdnyugtáig a szabadban maradunk, és fényszennytől mentes a nyugati égboltunk, érdemes még picit várni, ugyanis már felderenghet a tavaszi állatövi fény is. Sajnos a későbbi napokon a növekvő holdfény miatt erre nem lesz esélyünk.
Figyeljük meg a Merkúrt az alkonyi égen!
Naprendszerünk legbelső bolygóját ebben a hónapban az alkonyi időszakban kereshetjük alacsonyan a délnyugati égen, legjobb láthatóságát 24-én éri el, ezen az alkonyon 1 óra 40 perccel a Napot követve nyugszik csak le, így, bár nem lesz teljesen sötét az ég alja, ahhoz azonban eléggé sötét lesz, hogy könnyen észrevegyük a bolygót. Gyakorlatilag a hónap második felében végig jól megfigyelhető a Merkúr, így, ha az időjárás engedi, és jó rálátást találunk a nyugati-délnyugati horizontra, vessünk rá egy pillantást!
Egy időre lassan elfogynak a bolygók
Belső szomszédunk, a Vénusz is egyre közelebb kerül a Naphoz, így már csak pár napig van esélyünk a hajnali égen megpillantani. A hónap közepén még egy órával kel a Nap előtt, így, tiszta hajnalokon még kereshetjük, de 20-át követően a megpillantására már nem sok esély van. Eztán egy kicsit „szabadságra megy”, majd áprilisban tér vissza, de akkor már az alkonyi égbolton figyelhetjük meg, sokak örömére.
A Jupiter a hónap közepén pár napig még látható napnyugta után, de a közelében járó Szaturnuszt már ne keressük, gyenge fénye belevész az alkonypírba. Március elején majd a hajnali égen térnek vissza közénk.
A Mars az éjszaka első felében továbbra is jól megfigyelhető, ám ezzel sajnos véget ér a szabad szemmel látható esti bolygók időszaka.
Közel jár egymáshoz a Mars és az Uránusz
Bár a Mars jól látható szabad szemmel, az Uránuszt csak nagyon jó szeműek és ők is csak sötét égboltú helyszínen képesek megpillantani, ismerve a helyzetét. Sokkal könnyebb azonban a dolgunk, ha egy kis távcsővel vagy binokulárral igyekszünk a zöldeskék óriásbolygót megnézni! A 20-a körüli napokban közel lesznek egymáshoz, 20-án, amikor a legközelebb állnak, csak mintegy másfél fok választja el majd őket, így egy nagyobb teleobjektívvel is beleférnek egy látómezőbe. A napi pontos elhelyezkedésüket keressük meg planetáriumszoftverekben (Stellarium, SkySafari, stb.), lesz kb. másfél hetünk, hogy a közelség valamely napját elcsípjük, január 15-25 között 3 fokon belül lesz a két bolygó. Amit érdemes lehet még figyelembe venni, az a Hold közelsége, sajnos 20-án 10, 21-én 6 fokra lesz csak a bolygópárostól, így a félhold fényével számolva nem lesz egyszerű megörökíteni a párost. Lehet, hogy érdemesebb 20-át megelőzően, amikor még nincs ilyen közel égi kísérőnk – persze, mint azt olyan jól tudjuk, az időjárás a legmeghatározóbb elem ilyen esetekben.
Telihold 28-án
Az év első teliholdjára 28-án kerül sor, bár a Hold a napnyugta előtt felkel, így nem túl jól láthatjuk ezen az alkonyon. Ha valaki ekkor szeretne fotózni, a holdkelte ideje keleti határainknál 15:54, Budapesten 16:07, nyugati határainknál pedig 16:18. Másnap, 29-én sokkal kedvezőbb fényviszonyokkal, közel fél órával napnyugta után kel a még mindig 99 százalékos Hold, ekkor a holdkelte keleten 16:27, Budapesten 17:20, nyugati végeinken pedig 16:51 lesz.