Réka, András, Leó2024. november 10., vasárnap
Föld

Az Alpok átalakulása a klímaváltozás tükrében

2021.01.20.Hegedüs Kinga
National Geographic Magyarország

Az első hó szeptemberben takarta be Tirol erdeit, két alpesi zerge szökkent elém, amint felfelé haladtam. A helyi zerge populáció már szinte zavartalanul fogadja érkezésem, hiszen közel 3 éve találkozunk rendszeresen hajnali túráim alkalmával.

Forrás: Hegedüs Kinga

 

Ahogy felfelé haladunk, a szarvasok és európai őzek életterét átveszi a zergék élőhelye, a törpefenyők zónájában. Télen alacsonyabban, az erdők felső területein, nyáron a hegyi legelőkön és sziklás hegyoldalakon találjuk őket. A nőstények ekkor hozzák világra egy, maximum két utódjukat. A hegyvidéki patások állománydinamikáját nagyban meghatározza a táplálékforrás rendelkezésre állása, különösen a nyári időszakban, a laktáció és az elválasztás fenntartása érdekében. A hőmérséklet emelkedése befolyásolja a növényi fenológiát (fejlődési időszakokat) és így a táplálék minőségét. A növényzet eloszlási mintázatát és minőségének változásait tanulmányozva megjósolható a zergék állományváltozása. Valamennyi forgatókönyv azt sugallja, hogy az appennini zerge a következő 50 évben akár a kihalás szélére is sodródhat, és az alpesi zerge állománya is radikálisan lecsökkenhet.

Zergék Seefeld, Rosshütte környékén
Forrás: Hegedüs Kinga

 

A hőmérséklet minden 1 Celsius-fokos emelkedésére 150 méterrel húzódik feljebb a hóhatár a 2010-es EEA jelentés alapján. Az európai magashegyi növényfajok elterjedési területei több száz kilométerrel elmozdulhatnak észak felé a 21. század végére, és a hegyvidéki növényfajok 60 százaléka eltűnhet.

Az elmúlt 22 évben az alpesi zerge és a kőszáli kecske élőhelye jelentősen magasabbra tolódott az Alpokban. Liberati és munkatársainak vizsgálatai szerint a tavaszi hőmérséklet emelkedése csökkenti a hóágyi növényzet elérhetőségét, beleértve a zerge legjobb táplálékforrásait is, ami negatív demográfiai következményekhez vezet. Így a klímaváltozás elsősorban a fiatalkori mortalitást növeli, csökkenti a test növekedését és növeli a téli elhullás kockázatát. A felmelegedés befolyásolhatja a paraziták életciklusát is, vagyis gyorsabban fejlődnek, hosszabb ideig élnek, tehát nagyobb eséllyel és többen kerülhetnek át a gazdaszervezetbe.

A klímaváltozás elsősorban a zergék táplálékán keresztül befolyásolja az állománynagyságot.
Forrás: Hegedüs Kinga

 

Farkasok a klímaváltozás és a közvélemény kereszttüzében

Nem csak a klímaváltozás, de a társadalom felfogásának változása is hatással lehet a fauna jövőjére. 2018-ban nagyjából harminc farkast tartottak számon Ausztriában, de az állomány csak a cseh határ közelében állandósult. Említésre érdemes az a tény, hogy a farkasok visszatelepedése ellen leginkább Salzburgban emelnek szót, egy olyan városban, ahol jellemzően nem lehet farkassal találkozni. Ezzel szemben a cseh határ közelében – ahol a legtöbb észlelés tapasztalható – a közvélemény támogatja védelmüket. Szerencsére az osztrák és az uniós jogszabályok egyaránt garantálják a farkasok védelmét, így nem lehetett politikai kérdést generálni az információhiányos területeken a fajjal kapcsolatban (Pfiffinger G. 2019).

A globális éghajlatváltozás ugyan káros hatással van a farkasok egyedszámára, ugyanakkor hozzájárul a vaddisznó-populációk növekedéséhez és az emberek és a vaddisznók közötti konfliktusok gyakoriságához (Vetter et al. 2020). Az állomány egészséges populációinak fenntartását, és az egyedszám kordában tartását elősegítheti a farkasok visszatelepedése.

 

A hóhatár változása

A nyári és téli hóhatár változásai jelentős különbségeket mutatnak régiónként és évenként is, így az Alpok gleccsereinek úgynevezett magassági egyensúlyvonalát (ELA) szokás évtizedek viszonylatában egybevetni. Ez az a tengerszint feletti magasság, ahol a felhalmozódó hó és jég mennyisége megegyezik azzal, amely egy év alatt elolvad vagy elpárolog.

A legújabb jelentések szerint a 3500 méter alatt található gleccserek eltűnése a korábban becsültnél sokkal hamarabb várható. A térség ökoszisztéma szolgáltatásai közül nem csupán az ivóvízellátás és az idegenforgalom téli sportokra épülő hányada kerülhet veszélybe a következő évtizedekben, de a vegetációt érintő és mikroklímában tapasztalható folyamatok is aggasztóak. Az alpesi növényfajok 60 százaléka a kihalás szélére kerülhet.

Kikericsek a Kaltwassersee partján.
Forrás: Hegedüs Kinga
Az Alpok északi területein 2500–2800 m között ingadozott a hóhatár az ezredfordulón.
Forrás: Bakó Gábor
Túrázók a hóhatár felett.
Forrás: Bakó Gábor

 

A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserét fenyegeti. A legújabb tudományos eredmények alapján az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet az Alpokból. A kutatók több mint száz évre visszatekintő adatok elemzésével modellt állítottak fel és megpróbálják a klímaváltozás hatásait előre jelezni 2100-ig.

A Stubaiban található egyik legnagyobb gleccser, a Sulzenauferner visszahúzódása következtében 2003-ban kialakult tó, a Sulzenausee.
Forrás: Hegedüs Kinga

 

Fogyatkozó gleccserek

Bár megszaporodtak az extrém hideg és viharos napok, 1864 és 2008 között 1,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlagos éves hőmérséklet svájci adatok alapján, míg Ausztriában az utóbbi száz év alatt 1 Celsius-fokos emelkedését mutattak ki. Az átlagos hómélységről 1961-óta Svájcban és Ausztriában együttesen 139 állomásról állnak rendelkezésre adatok. 2000 m magasságban átlagosan -12 cm/évtized hómélységcsökkenést mutattak ki. 1980 és 1995 között az Alpok gleccserei területük körülbelül 10-20 százalékát veszítették el.

 

Észak-Olaszországban fehér geotextíliával védik a Presena-gleccsert a túl gyors nyári olvadástól.
Forrás: Getty Images

 

Az Észak-Olaszországban található Presena-gleccser 1993 óta elveszítette térfogatának egyharmadát. Ezért a síturisztikai bevétel egy részét környezet- és természetvédelmi célokra fordítják, például júniustól szeptemberig minden nyáron hatalmas, fehér geotextíliával fedik le a gleccser felszínét. A ponyva lassítja az olvadást.

 

Ajánlott irodalom
Gerald Pfiffinger 2019 in https://wilderness-society.org/wolves-and-other-austrian-wildlife-under-pressure/

Liberati L, Messerli S, Matteodo M, Vittoz P (2019) Contrasting impacts of climate change on the vegetation of windy ridges and snowbeds in the Swiss Alps. Alpine Bot 129:95–105

Lovari, S., Franceschi, S., Chiatante, G. et al. Climatic changes and the fate of mountain herbivores. Climatic Change 162, 2319–2337 (2020). https://doi.org/10.1007/s10584-020-02801-7

Olefs M., Koch r., Schöner W., Marke T. (2020): Changes in Snow Depth, Snow Cover Duration, and Potential Snowmaking Conditions in Austria, 1961–2020—A Model Based Approach

Vetter G, S., Puskas Zs., Bieber C., Ruf T. (2020): How climate change and wildlife management affect population structure in wild boars, Sci Rep . 2020 Apr 29;10(1):7298

Žebre, M, Colucci, RR, Giorgi, F, Glasser, NF, Racoviteanu, AE & Del Gobbo, C 2020, ‘200 years of equilibrium-line altitude variability across the European Alps (1901−2100)’, Climate Dynamics. https://doi.org/10.1007/s00382-020-05525-7

 

Hozzászólások

Ilyennek látták olvasóink az őszi üstököst

Ilyennek látták olvasóink az őszi üstököst

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös őszi felbukkanását nagy várakozások előzték meg, ugyanis az előrejelzések arra mutattak, hogy látványos égi jelenséggel találkozhatunk. Az üstökös szeptember végi napközelségét követően jutott át az alkonyi égboltunkra, és bár a fényessége egy picit elmaradt a várttól, csalódást így sem okozott. Október közepén néhány napon keresztül szabad szemmel könnyen megpillanthattuk akár még városi égről is, ám eztán igen gyorsan halványodni kezdett, ráadásul a teliholdas időszak is akadályozta a megfigyelését a sok helyen felhős idő mellett. Ennek ellenére olvasóink közül sokaknak sikerült megfigyelni és fotózni is a távozó égi vándort, ezekből a felvételekből állítottunk össze egy csokorral.

Hogyan került lila homok a dél-ausztrál partokra?

Hogyan került lila homok a dél-ausztrál partokra?

Ausztrália déli partjaira időnként lilás-rózsás árnyalatú homok kerül a hullámverésnek köszönhetően, most kiderült, honnan származik.

Pusztított és épített is az ősi becsapódás

Pusztított és épített is az ősi becsapódás

Az óceán egy része ugyan elpárolgott, ám a 3,26 milliárd éves becsapódásnak köszönhetően az élet számára kedvezőbbé vált a világunk.

Felkapaszkodtunk a pokol szájához

Felkapaszkodtunk a pokol szájához

Az elképesztően változatos és gyönyörű azori São Miguel szigetén jártunk.

Egyre aktívabb az ember a sarkvidéken

Egyre aktívabb az ember a sarkvidéken

Az ipari aktivitás jelei 1992-2013 közti időszakban jelentősen növekedtek az északi sarkvidéken és annak közvetlen környezetében.

National Geographic 2024. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket