Jég fedte be a szaharai homokdűnéket
A világ legnagyobb sivatagjában a hó és a jég nagyon ritka vendégnek számít.
2020. január 19-én kifejezetten hideg volt a Szahara északi részén, Algériában – számol be a Live Science. Ain Sefra közelében az embereket meglepő látvány fogadta: jégkristályok fedték be a helyi dűnéket. A kivételes jelenséget egy helyi fotós, Karim Bouchetata örökítette meg.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A nagyjából 1000 méteres magasságban fekvő település az algériai-marokkói határ közelében található, és az Atlasz hegyvonulata veszi körbe. Nyáron a környéken elképesztő forróság uralkodik, télen azonban – a Szaharához képest – viszonylag hűvös van. Január 19-én éjszaka mínusz 3 Celsius-fokot mutattak a hőmérők a térségben.
A Szahara északi részén a jég és a hó ritka, de nem példa nélküli, Ain Sefra közelében az elmúlt 42 évben több alkalommal, 1979-ben, 2016-ban és 2018-ban is dokumentáltak havat. A korábbi események sokkal jelentősebbek voltak a mostaninál, 2016-ban a Szahara egyes területein 1 méternyi hó esett.
A 8,6 millió négyzetkilométeres Szahara a világ legnagyobb forró sivatagja – a fagyos Arktisz és Antarktisz felfogható úgynevezett jégsivatagként, ezek jóval nagyobbak a Szaharánál. Az Atlasz közelében időnként előfordul hó, de a sivatag összességében igen száraz és meleg.
Lehet, hogy mégsem becsapódásokkal érkezett a vizünk?
A földi víz eredetének kérdése régóta foglalkoztat sok kutatót, a leginkább elfogadott nézet szerint a világűrből jött, kisbolygók, meteoritok becsapódásaival.
Eső vagy hó is esett az ősi Marson
A vízfolyások megléte már jó ideje ismert, azonban azt nem könnyű kideríteni, hogy volt-e csapadék.
Egyes kültéri rendezvények kockázatosabbak
Hazánkban nem kell elmagyarázni, milyen kockázatokat hordoz az időjárás egyes kültéri rendezvényeket látogatókra.
Felgyorsulhatott a kontinensek mozgása a jégkor végén
A jégkor végi olvadás hatására nemcsak emelkedni kezdtek a szárazföldek, hanem úgy tűnik, a kontinensek mozgása is felgyorsult egy időre.
Így néz ki a Donaldjohanson kisbolygó
Az aszteroida mellett alig 960 kilométerrel repült el húsvétkor a Lucy űrszonda, és eléggé meglepő felvételeket küldött haza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
