Továbbra is van tennivalónk a környezettudatosság terén

A WWF Magyarország Budapest Bank által támogatott reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek csupán 4 százaléka klímaváltozás-tagadó, de csak kétharmaduk hajlandó aktívan is tenni környezetünk védelme érdekében a mindennapok szintjén. A koronavírus-járvány második hullámának felívelő szakaszában végzett kutatás rámutatott arra, hogy részben módosult a környezettudatos viselkedésünk a járvány hatására: a válaszadók 14 százaléka kényszerült gyökeres változtatásra, 52 százalék bizonyos szokásait ugyan átalakította, ám a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszer-fogyasztáshoz való hozzáállása ugyanaz maradt, 34 százalék pedig életmódján és magatartásán semmit nem változtatott.

Míg egyes környezettudatos szokások jellemzőbbek a lakosságra, vannak olyan területek is, ahol még szükség lenne a fejlődésre. Kiderült, hogy a magyarok 75 százaléka jellemzően mindig visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba – a nők nagyobb arányban, mint a férfiak -, 53 százalék igyekszik minél kevesebb hulladékot termelni, 65 százalék pedig szelektíven gyűjti otthon a hulladékot.
A lakosság 49 százalékának otthonában mindenhol energiatakarékos LED lámpa található, használata ugyanis a hagyományos energiatakarékos izzókhoz képest harmadannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, ráadásul várható élettartama háromszor hosszabb. Ugyanennyien választják a csapvizet palackozott italok helyett, a válaszadók 48 százaléka napi szinten közlekedik kerékpárral vagy gyalog, 45 százaléka pedig a hazai termesztésű élelmiszereket részesíti előnyben.
Környezetbarát tisztítószereket viszont mindössze a lakosság 26 százaléka használ – a férfiak és a nők egyenlő arányban -, pedig ma már számtalan alternatíva közül lehet választani, legyen szó a környezetbarát emblémával ellátott tisztítószerekről vagy a még költséghatékonyabb ecet, szódabikarbóna és mosószóda használatáról.

Húsmentes napokat csupán a válaszadók 27 százaléka tart rendszeresen – a nők 34, míg a férfiak 20 százaléka -, pedig jó tudni, hogy 1 kg marhahús előállításához átlagosan 15500 liter, 1 kg baromfihús előállításához 3900 liter vízre van szükség.

Még mindig túl sok ételt dobunk ki!

A lakosság közel fele rendszeresen dob ki ennivalót: több mint 40 százalékuk havonta legalább 1 kilogrammnyit. A szemétbe kerülő élelmiszerek listáját a tejtermékek, a pékáruk és a zöldség-gyümölcs vezetik. A lakosság 77 százaléka azért dob ki ételt, mert az megromlik, míg 33 százaléka egyszerűen megfeledkezik róla, 19 százaléka túl nagy adagot készít, és van 13 százalék, akinek pedig nem ízlik.

Mi segítene csökkenteni az élelmiszer-pazarlást?
A válaszadók szerint a nagyobb odafigyelés, a körültekintő vásárlás és a lejárati idő hangsúlyosabbá tétele.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené megtakarításait. A megkérdezettek 54 százaléka lakásának korszerűsítésére – napelem, napkollektor, szigetelés – adna ki pénzt elsősorban, és 31 százalék akár hitelt is venne fel ezek megvalósítására.
Jóval kevesebb azonban  azok aránya, akik az elmúlt egy év során anyagilag is támogattak környezetvédelmi célokat: 9 százalék zöld programok, 7 százalék zöld civil szervezetek mellé állt. Arra a kérdésre, hogy felajánlaná-e fizetése egy részét a környezetvédelem támogatására, a megkérdezettek 14 százaléka válaszolt igennel.

Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője fölhívta a figyelmet, hogy egyéni és döntéshozói szinten is fontos az előttünk álló időszak, hogy majd a helyreállítás során hová rangsoroljuk a környezetünket, a természetet és ezáltal a saját sorsunkat.