Inváziós kagylók mérgezik a Nagy-tavakat

A vízi ökoszisztémákban a különböző tápanyagok, így a foszfor áramlása kulcsfontosságú, a túl sok foszfor például algásodáshoz vezethet. A világ legnagyobb édesvízi élővilág-rendszerében, a Nagy-tavakban egy betolakodó faj borította fel a kényes egyensúlyt – számol be a Phys.org. A Minnesotai Egyetem és a Hongkongi Tudományos és Műszaki Egyetem csapata Jiying Li vezetésével arra jutott, hogy több tóban már a kvagga kagyló (Dreissena bugensis) a foszforkörforgás fő szabályzója.

Az 1980-as években orosz hajók kezdtek el közlekedni a Szent Lőrinc-víziúton, a ballasztvízzel pedig a vándorkagylók is elérték a térséget. Az inváziós állatok rövid idő alatt mind a négy alsó víztömegben, a Michigan-tóban, a Huron-tóban, az Erie-tóban és az Ontario-tóban is megjelentek. Később – szintén orosz közvetítéssel – a kvagga kagylók is megérkeztek a régióba, ez a faj pedig még inkább jól érzi magát az új környezetben. Az idegenhonos élőlények mára teljesen ellepték a helyi vizeket.

A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a tömegesen előforduló puhatestűek miként befolyásolhatják a környezetet. A kutatók ehhez egy olyan modellt hoztak létre, amely egy-egy kagyló hatását vette alapul, majd kiszámolta, hogy az állatok becsült egyedszáma milyen következményeket válthat ki.

Az 1980-as években a környék farmerei nagy mennyiségben kezdték el trágyázni, illetve műtrágyázni a talajt.  Az anyagok egyik jellegzetes összetevője a foszfor volt, amely a Nagy-tavakba is beáramlott, látványos algavirágzásokat idézve elő. Bár utóbb korlátozták a foszfortartalmú szerek használatát, az algák mégsem tűntek el.

A friss eredmények alapján a jelenség hátterében a kvagga kagylók állnak, melyek megakadályozzák, hogy az anyag leülepedjen a tavak fenekén. A szakértők úgy gondolják, hogy nagy számuk miatt immár az inváziós állatok a foszforkörforgás legfőbb irányítói.