Égi jelenségek 2021. február első felében

Esténként jól látható az állatövi fény

Ehhez persze sötét égboltú helyen érdemes lesni a nyugati ég alját, településektől távol, legalábbis a nyugati égrész ne legyen fényszennyezett. A fogyó Hold egyre később kel, a kora esti órák holdmentesek, és ha az időjárás is együttműködő lesz, akkor tiszta égbolton figyelhetjük meg a halvány fénykúp derengését.

Az állatövi fény a Naprendszer belső régióiban évmilliárdok alatt felhalmozódott bolygóközi por mikroszkopikus szemcsékről visszavert napfény, e por üstökösök, kisbolygók maradványa. Azért látjuk egy viszonylag keskeny sávként, mert a Naprendszer égitestjeinek keringési síkján, az ekliptikán halmozódott fel a legtöbb, innen kapta a nevét is, hisz az állatövi csillagképek azok, amelyek az ekliptika síkja mentén láthatóak.
A tél végi, tavaszi estéken a nyugati-délnyugati horizonttól ferdén balra dőlő fénykúp az esténként jól látható Fiastyúk csillaghalmaza felé mutat. Az állatövi fény napnyugta után 1,5 órával már jól látható, és szerencsés esetben még jó egy órán át megfigyelhetjük.

A hónap elején még kereshetjük a Merkúrt

A Merkúr alkonyi égi útja (kompozit kép)

Forrás: NASA / APOD / Juan Carlos Casado

Ha január végén lemaradtunk volna róla, február első napjaiban még megnézhetjük legbelső bolygónkat. A Merkúrt napnyugta után fél órával már kereshetjük, ekkor még kb. 7-8 fokos magasságban lesz, február elsején még 18 óra körül nyugszik le a bolygó, majd minden nap pár perccel hamarabb, 6-án már csak kb. 17:30-ig látható, ezt követően már belevész az alkonypírba, csak kivételesen tiszta égen találhatjuk meg.

Már csak a Mars marad

A szabad szemmel megfigyelhető bolygók közül már csak a Mars marad az éjszakai, pontosabban az éjszaka első felének égboltján – ezúttal tekintsünk el attól a maroknyi, kiváló szemű embertől, aki még az Uránuszt is látja. A vörös bolygó sokkal halványabb már, mint az ősz közepén volt, de még most is igen szembetűnő, nagyjából olyan fényességű, mint az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuse.
A korábban jól megszokott alkonyi bolygóink, a Jupiter és a Szaturnusz már a Nap közelében járnak, így ezeket nincs lehetőségünk megfigyelni, s a hajnali égen korábban feltűnően ragyogó Vénusz is a Nap közelébe kerül, így nem látható.

Reggeli holdsarló 9-én

A Hold járása alapján most a hajnali sarlók láthatósága rosszabb, 9-én is csak 1 óra 10 perccel a Nap előtt kel a sarló, amely ekkor 7,6 százalékos megvilágítású, nem túl vékony, tiszta ég esetén jól látható. A holdkelte ideje ezen a reggelen keleti határunknál 05:36, Budapesten 05:48, nyugaton 05:57 lesz. Az ég alja ekkor már igen világos, és rohamosan világosodik, így csak tiszta idő esetén tudjuk megfigyelni a sarlót. Másnap, 10-én, bár még ekkor is 2,7 százalékos megvilágítású a sarló, olyan közel jár a Naphoz, hogy alig 20 perccel előtte bukkan fel csupán, a megfigyelése gyakorlatilag teljesen lehetetlen.

Alkonyi holdsarló 13-án és 14-én

A sarló ezen az alkonyon 3,8 százalékos megvilágítású, kellemesen vékonyka, de még jól látható. Majdnem 2 órával nyugszik csak a Nap után, így igazán jól megfigyelhető lesz. A kb. 8 fokos magasságban álló sarló látványához ideális időpont ezen az alkonyon keleten 17:40, Budapesten 17:52, nyugaton 18:02 lesz. Innentől még egy óránk van holdnyugtáig.

Másnap, 14-én a sarló már 8,5 százalékos megvilágítású, a megfigyelési időpontok az előző napihoz hasonlóak, ám a Hold majdnem 3 órával nyugszik már a Nap után este 8 körül, így csak az láthatja a holdnyugtát, aki otthonról rálát rá a nyugati horizontra.