Aranybányászat Szibériában

A földkéregben egymilliárd atomból csupán egyetlen egy aranyatom, azonban egyes területeken, mint az orosz Közép-Aldani Ércvidék (Szaha Köztársaság – régi nevén Jakutföld), ennél koncentráltabb a nemesfém előfordulása. Az Earth Observatory 2021. január 30-án nap képeként közzé tett felvételét 2019. szeptember 11-én készítette a Landsat 8 műhold, Szibéria távol-keleti régiójában, az Aldan folyó környékén. A fotón a világűrből is jól látható bányászat nyomait figyelhetjük meg, a látható terület kb. 450 kilométerrel délnyugatra van a köztársaság fővárosától, Jakutszktól, és 25 kilométerre a bányászváros Aldantól.

A Közép-Aldan Oroszország egyik legnagyobb aranykészletét hordozó terület, az arany számos telér formájában fordul elő a töredezett kőzetrétegben. Az egyik legjelentősebb telér a Kuranak-érclerakódás, amely egy igen sekélyen elhelyezkedő, szalagra hasonlító érctest, 25 km hosszúságban, és csupán 50 méter vastagságban jött létre. Egy kambriumi mészkő- és egy jura időszaki homokkő-réteg közt alakult ki az aranyat tartalmazó telér, és ez szinte közvetlenül a felszínen található, így külszíni fejtésekben zajlik a bányászat.

A Kunarak-érclerakódást 1947-ben fedezték fel, és 1955-ig csak mérsékelt mennyiségben aknázták ki az itteni aranyat. Tíz évvel később kezdődött a külszíni bányászati tevékenység, s ez tart a mai napig, fúrások, robbantások segítségével érik el az érces rétegeket, és helyben meg is tisztítják azokat. 2019-es adatok szerint csak ezen a helyen 6,37 tonna tiszta aranyat tudtak kinyerni a kőzetrétegekből.

A régióban nem minden aranyat kell hasonló telérekből kibányászni, van, ahol a telér már elkopott az erózió hatására, s az arany a telérhez közeli folyók, patakok (egykori) medrében, mélyebb részein koncentrálódott. (Hasonló volt az alaszkai aranylázban érintett területek legtöbb lelőhelye is, a világon eddig kibányászott arany kétharmada ilyen másodlagos lerakódásokból származik.) A második felvételen a Nyizsnij Kuranak városa melletti másodlagos lerakódások nyoma látható, ezek aranytartalmát kotrással nyerik ki az Aldan folyó egyik mellékfolyójának medréből. A kotrógépek a maguk elől felvett aranytartalmú üledéket átmossák, s az így megtisztított üledéket maguk mögött lerakják. Ennek okán alakultak ki a kanyargós, útvesztőre emlékeztető „járatok”. A 2019-es bányászati szezonban (ez az időjárás miatt áprilistól decemberig tart) egyedül ebből, a Nagy Kuranak nevű másodlagos lerakódásból 527 kg tiszta aranyat nyertek ki.