Lyukfelhők az USA déli része felett

A NASA Earth Observatory már több alkalommal is foglalkozott ezekkel, a felszínről és a világűrből egyaránt látványos felhőképződményekkel, 2021. február 8-án a nap képeként mutatta be az USA déli államai felett megjelenteket.

A lyukfelhők keletkezése a repülőgépekhez kötődik. A jelenség igen egyszerű fizikai magyarázata az, hogy a repülő szárnyainál kialakuló, magát a repülést lehetővé tevő felhajtóerőt a szárny alatti és feletti légréteg eltérő sebessége, nyomása hozza létre, a szárny felett a levegőnek nagyobb a sebessége és kisebb a nyomása. A kisebb nyomás miatt a levegő kitágul, ez pedig azzal jár, hogy le is hűl, a szárnyak felett 20 Celsius-fokkal is hidegebb lehet a környező légréteghez képest. Egy páradús, túlhűlt cseppekből álló légrétegben, vagyis a felhőben e hirtelen lehűlés hatására a páracseppek elkezdenek jégkristályokká alakulni, egy-egy jégkristály a képződésekor a szomszédos páracseppeket is magához vonzza, így egyre nehezebbé válik, majd a jégkristályok a felhőrétegből kihullva lyukat hagynak maguk után. A jégkristályok keletkezése „láncreakcióként” terjed tova a felhőzetben, így a lyukak mérete növekszik is.

Az, hogy a felhő kerekded lyuk, vagy hosszúkás, a kondenzcsíkokhoz hasonlóan elnyúló sáv lesz-e, attól függ, a repülőgép meredekebben vagy kisebb szögben szeli-e át a felhőzetet.

Látványos, kerek lyukfelhő, a közepén a kihulló jégkristályok lefelé lógó sávként láthatóak. Azért sötétek, mert a hordozó felhőréteg árnyékában vannak; napnyugtakor egy ilyen sáv izzó vörös volna, és mivel jégkristályok alkotják, még légköroptikai jelenségek is kialakulhatnak rajta, ha a naphoz képest megfelelő helyen van az égen.

Forrás: wikimedia commons közkincs

A lyukfelhő közepén kialakuló, majd kihulló jégkristályokat jól láthatjuk a MODIS infravörössel kombinált hamisszínes felvételén, ahol a jég türkizkékben tűnik fel, a vízpárából álló felhő viszont fehér.

A lyukfelhőket, amelyek az aktuális fényviszonyoktól függően egészen elképesztő látványosságok is lehetnek, nem ritkán különböző vad elképzelésekkel társítják az emberek, így pl. „ufónak” nevezik őket. E felhők néha csapatokban jelennek meg (amikor a kialakulásukhoz szükséges típusú felhőzet nagy forgalmú repülőterek közelében van), a január 7-én és 29-én készült műholdfelvételek a georgiai Atlanta, illetve a floridai Miami repterének nagy forgalmához köthetőek.

Egy 2019-es tanulmány e lyukfelhők elméletéből kiindulva igazolta azt az elképzelést, hogy a repülőterek közvetlen környezetében megnő a lokális csapadék mennyisége.