Lyukfelhők az USA déli része felett

A különleges felhőképződmények kialakulásához speciális körülményekre van szükség.

A NASA Earth Observatory már több alkalommal is foglalkozott ezekkel, a felszínről és a világűrből egyaránt látványos felhőképződményekkel, 2021. február 8-án a nap képeként mutatta be az USA déli államai felett megjelenteket.
A lyukfelhők keletkezése a repülőgépekhez kötődik. A jelenség igen egyszerű fizikai magyarázata az, hogy a repülő szárnyainál kialakuló, magát a repülést lehetővé tevő felhajtóerőt a szárny alatti és feletti légréteg eltérő sebessége, nyomása hozza létre, a szárny felett a levegőnek nagyobb a sebessége és kisebb a nyomása. A kisebb nyomás miatt a levegő kitágul, ez pedig azzal jár, hogy le is hűl, a szárnyak felett 20 Celsius-fokkal is hidegebb lehet a környező légréteghez képest. Egy páradús, túlhűlt cseppekből álló légrétegben, vagyis a felhőben e hirtelen lehűlés hatására a páracseppek elkezdenek jégkristályokká alakulni, egy-egy jégkristály a képződésekor a szomszédos páracseppeket is magához vonzza, így egyre nehezebbé válik, majd a jégkristályok a felhőrétegből kihullva lyukat hagynak maguk után. A jégkristályok keletkezése „láncreakcióként” terjed tova a felhőzetben, így a lyukak mérete növekszik is.
Az, hogy a felhő kerekded lyuk, vagy hosszúkás, a kondenzcsíkokhoz hasonlóan elnyúló sáv lesz-e, attól függ, a repülőgép meredekebben vagy kisebb szögben szeli-e át a felhőzetet.

A lyukfelhő közepén kialakuló, majd kihulló jégkristályokat jól láthatjuk a MODIS infravörössel kombinált hamisszínes felvételén, ahol a jég türkizkékben tűnik fel, a vízpárából álló felhő viszont fehér.
A lyukfelhőket, amelyek az aktuális fényviszonyoktól függően egészen elképesztő látványosságok is lehetnek, nem ritkán különböző vad elképzelésekkel társítják az emberek, így pl. „ufónak” nevezik őket. E felhők néha csapatokban jelennek meg (amikor a kialakulásukhoz szükséges típusú felhőzet nagy forgalmú repülőterek közelében van), a január 7-én és 29-én készült műholdfelvételek a georgiai Atlanta, illetve a floridai Miami repterének nagy forgalmához köthetőek.
Egy 2019-es tanulmány e lyukfelhők elméletéből kiindulva igazolta azt az elképzelést, hogy a repülőterek közvetlen környezetében megnő a lokális csapadék mennyisége.