Igaznak bizonyultak a klímakutatók aggodalmai

Egy új tanulmány alapján a műholdas megfigyelések és a dagálymérők adatai összhangban vannak a 21. század tengerszint-emelkedésének előrejelzéseivel – számol be a Phys.org. Ez az első átfogó vizsgálat a témában, melynek során a modellezéssel született eredményeket a tényleges információkkal vetették össze. Az elemzés során a kutatók kiszűrték a természetes folyamatok, például az El Niño potenciális hatásait.

Jinping Wang, a Kínai Óceántudományi Egyetem munkatársa csapatával az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) két jelentésének regionális és globális jóslatait vette alapul. Az egyik az ötödik értékelő jelentés (AR5), a másik pedig az óceánra és krioszférára (a Földön található hó- és jégtakaró) vonatkozó klímaügyi különjelentés (SROCC) volt.

A publikációk értékeit műholdas felvételekkel, illetve 177 megfigyelőállomás információival vetették össze – az adatok a 2007 és 2018 közötti periódusból származtak. A kutatók szerint az AR5 és a SROCC három éghajlati forgatókönyv alapján megjósolt trendjei illeszkednek a tényleges adatokhoz, a megbízhatósági szint 90 százalék.

John Church, az Új-Dél-Walesi Egyetem szakértője és a csapat tagja gondolta, hogy a globális előrejelzések pontosak lesznek, a regionális és lokális szint precizitása viszont még őt is meglepte. Az eredmények azt mutatják, hogy a kutatók modelljei jól működnek, érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy az adatok viszonylag rövid periódusra, 11 évre vonatkoznak. Church hozzátette, egyelőre úgy tűnik, hogy a valódi tengerszint-emelkedés az IPCC a közepes és a legpesszimistább kibocsátási forgatókönyve közötti értékhez igazodik. Ez is igazolja, hogy azonnali cselekvésre van szükség, ha mérsékelni akarjuk a globális felmelegedés szigetekre és partokra gyakorolt hatását.