Tömegek egészségét veszélyezteti a nagyvárosi légszennyezettség

A járványügyi intézkedések miatt átmenetileg csökkent a levegő szennyezettsége, de hosszú távú megoldásokra lesz szükség, ha vissza akarjuk szorítani a rossz légminőséghez köthető halálesetek számát.

Egy új, a Greenpeace részvételével folytatott, vizsgálat alapján 2020-ban 160 ezer ember életét követelte a súlyos légszennyezés a világ öt legmagasabb populációjú városában – számol be a Phys.org. Bár több helyen a koronavírus miatti korlátozások hatására némiképp javult a légminőség, az adatok így is megdöbbentőek. A Greenpeace délkelet-ázsiai szervezete szerint a legrosszabb helyzet a legszennyezettebb fővárosban, Újdelhiben alakult ki, ahol 54 ezer ember halálért volt felelős a 2,5 mikron átmérőjűnél kisebb szálló por (PM2,5). Tokióban 40 ezer ember halt meg a szennyezés miatt, a többi vizsgált város Sao Paolo, Sanghaj és Mexikóváros voltak.
„Amikor a kormányok a szenet, az olajat és a gázt választják a tiszta energia helyett, az egészségünk fizeti meg a döntés árát” – mondta Avinas Csancsal, a Greenpeace klímaügyi szakembere. A PM2,5 a szennyező részecskék egy különösen veszélyes csoportja, amely a tüdőt és a szívet is képes károsítani.
Az új vizsgálathoz a szakértők egy olyan online eszközt hívtak segítségül, amely a svájci IQAir vállalat mérőállomásainak adatait veti össze a kockázati modellekkel, illetve a populációra és egészségre vonatkozó információkkal. A kollaborációban a Greenpeace és az IQAir mellett a nonprofit Energia és Tiszta Levegő Kutatási Központ is részt vett.
A szakértők úgy gondolják, hogy a járványügyi lezárások okozta légtisztulás rengeteg ember egészségére volt jótékony hatású, ugyanakkor komolyabb erőfeszítésekre lesz szükség, hogy jelentős javulás jelentkezzen.