Égi jelenségek 2021. március első felében

A holdfény zavarásától mentes esték, állatövi fény, hajnali bolygók és együttállások várnak ránk a tavasz első két hetében.

Nézzük meg az állatövi fényt a holdmentes estéken!
Erre azoknak lesz lehetőségük, akik fényszennyezéstől mentes égbolt alatt élnek. A tavaszi állatövi fényt a nyugati égen láthatjuk, a horizonttól balra dőlve felnyúló fénykúp este 19 óra körül kezd felderengeni, és nagyjából 20:30 körül tűnik el. A leglátványosabb arcát kb. másfél-két órával napnyugta után mutatja, így, ha lehetőségünk van rá, ekkor figyeljük meg. A Hold a hónap első két hetében nem fogja zavarni az esti észleléseket, így az időjárástól függ csupán, hogy mikorra tervezzük a megfigyelést.
Mars – Fiastyúk együttállás 4-én
Két éve, március végén szinte hajszálpontosan ugyanilyen helyzetben állt egymáshoz képest a Fiastyúk kékes ködösséggel körbeölelt halmaza és a vöröslő Mars, így aki az akkori együttállást látta, annak nem lesz nehéz elképzelnie a mostani látványát. A Hold csak éjfél után kel fel, így az éjszaka első óráiban sötét égen nézhetjük és fényképezhetjük a párost. Ez utóbbi esetben, ha van a Föld forgását ellensúlyozó követőmotorunk, akkor igazán látványos felvétel születhet, ugyanis hosszú záridővel már gyönyörűen láthatóvá válnak a Fiastyúk csillagai körüli kékes porsávok, amelyeket a halmaz fiatal csillagai világítanak be. Ez a kékes derengés teleobjektívvel fotózva már látványossá válik, távcsövön keresztül pedig már a porfelleg szálacskáit is jól meg lehet különböztetni. Mindez a Mars 2,5 fokos közelségével igazán pazar látványt nyújt majd!
Még megfigyelhetjük a téli csillagképeket
Bár már igen gyorsan haladunk a csillagászati tavasz felé, az esti órákban még jól megfigyelhetjük a téli csillagképeket. Magasan jár a déli égen az Orion, délnyugatra a Bika, délkeletre az Ikrek csillagai, feltűnően vibrál a déli-délkeleti égen a Nagy Kutyában a Szíriusz. Ez utóbbi csillagról nemcsak azt érdemes tudni, hogy az égbolt legfényesebb csillaga, hanem azt is, hogy egyik legközelebbi csillagszomszédunk, mindössze 8,6 fényévre tőlünk. Rendkívüli fényességének köszönhető az, hogy a vibráló fényét színesnek is látjuk. A szcintilláció, vagyis az a jelenség, amelyet a csillagok fénypontjain vibrálásként észlelünk, annak köszönhető, hogy a földi légkörben a légrétegek turbulens áramlatai kitérítik a pontszerű fényforrások fényét, s az eltérő légcsomagok kissé eltérő mértékű fénytörésének hatására színeire bomlik a fehér fény. Ez különösen a horizonthoz közeli csillagokat érinti, és az intenzitása annak függvényében változik, hogy mennyire nyugodt, vagy épp turbulens felettünk a levegő.
Bolygók a hajnali égen
Ha valaki nem tud aludni az egyre hangosabbá váló hajnali madárkórustól, az megnézheti a keleti égen ekkor felbukkanó bolygókat, ehhez csak tiszta égbolt és jó rálátás kell a délkeleti horizontra. Különösen jó alkalom nyílik a megfigyelésre 5-én hajnalban, a keleti határunknál 5:30, a nyugatinál 5:50 körül, amikor a Merkúr és a Jupiter kb, 2 fokos magasságban, egymástól mindössze 20 ívpercre (ez kevesebb a telihold átmérőjénél) áll majd. 4-én és 6-án a távolságuk kb. kétszer ennyi lesz, ám még ekkor is látványos a közelségük. A párostól jobbra, 7-8 fok távolságban a Szaturnuszt is megkereshetjük, ez a bolygó már picit magasabban, 5 fokon áll ekkor. A Jupiter a legfényesebb, a két másik bolygó a hajnalpírban csak akkor tűnik fel, ha tiszta, pára- és pormentes az ég alja! Jó segítőtárs lehet a megpillantásukhoz egy binokulár. A Merkúr lassan eltűnik majd a hajnalpírban, a két óriásbolygó viszont apránként egyre magasabbra kúszik.
Hajnali holdsarló bolygókkal 10-én
A három hajnali bolygóhoz 10-én becsatlakozik a 10 százalékos megvilágítású holdsarló is, 5 fokkal a Szaturnusz alatt, 11 fokkal a Merkúr, 8 fokkal a Jupiter jobb oldalán. Bár a négyes nem lesz túl szoros együttállásban, így is látványos fotókat készíthetünk róla mondjuk egy fával, vagy építménnyel. Sajnos nagyon gyorsan világosodik, így érdemes a holdkelte idejét becélozni: keleten 05:01, Budapesten 05:13, nyugaton 05:22-kor bukkan fel égi kísérőnk, ekkor már csupán 55 perc van napkeltéig, így az ég alja nagyon világos lesz már.
Alkonyi holdsarló 14-én
A sarló mindössze 1,7 százalékos megvilágításban látszik majd, vagyis hajszálvékony lesz. Emiatt a megfigyeléséhez ismét csak alapvető fontosságú a tiszta ég és a jó rálátás a nyugati horizontra. Fél órával napnyugta után keressük, ekkor 5 fokos magasságban áll majd, egy órával napnyugta után viszont a sarló is lenyugszik, így még sík horizonttal is alig harminc percünk lesz megfigyelni. A sarló megpillantásához ideális időpont nyugaton 18:26, Budapesten 18:16, keleten pedig 18:05 lesz. A sarló vékonysága miatt, bár szabad szemmel is látható lesz, érdemes segítségül hívni egy binokulárt, amellyel levadászhatjuk a még nagyon világos ég alján.