Beporzók napja

Mindennapi betevő falatunk egy harmadához beporzó rovarokra van szükségünk. A 2018-as magyar kezdeményezés a beporzó állatok szorgos munkájának ünneplésére és segítésére szólítja fel a társadalmunkat minden év március 10-én.

A beporzók napja egy természetvédelmi jeles nap. A mozgalom 2018-ban, két erdélyi és magyarországi magánember kezdeményezéséből indult. Azóta már bejárta a Kárpát-medencét. Múzeumok, iskolák, tudományos intézmények csatlakoztak Magyarország- és Románia-szerte.
A mozgalom célja, hogy minél több emberben tudatosodjon, mennyire változatosak – ugyanakkor mennyire sérülékenyek – az evolúció során állatok és növények közt kialakult kapcsolatok. A beporzás legfontosabb résztvevői a méhalkatúak csoportjának fajai, melyeknek csupán egyike a közismert háziméh. Ez a rendszertani csoport közel húszezer méhfajt tartalmaz. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak. A háziméh egyedül nem tudja pótolni őket.
A projektet Györfy Borbála marosvásárhelyi biológus és tudománykommunikációs szakember és
Dr. Vásárhelyi Tamás biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum volt muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense kezdeményezte, és a munkához már rengetegen csatlakoztak. Az évek során megszületett a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja is. Fáradhatatlan munkájuknak köszönhetően rengeteg szakmai és pedagógiai anyag, tevékenység született.
A szervezők nagyon hálásak az eddig már csatlakozó pedagógusok, muzeológusok, kutatók, különböző szakemberek és magánemberek töretlen lelkesedésének. Hisz ennek köszönhető, hogy több ezer ember vett már részt, az ezen a napon szervezett rendezvényen saját városában, iskolájában, óvodájában, vagy alakította kertjét, udvarát, teraszát rovarbaráttá.
Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak, és miért szükséges a védelmük?
Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Olyannyira, hogy Kínában, több helyen kézzel porozzák be a virágokat, Angliában a beporzás érdekében mezőgazdászok dobozban árulják a poszméheket, és az Amerikai Egyesült Államok milliárdokat fizet méhészeknek a termésnövények beporzásáért.
A mezőgazdaságban használt vegyszerek és hatalmas monokultúrák, illetve a globális klímaváltozás együttesen járul hozzá a házi- és vadméhek valamint a többi beporzó állat pusztulásához. Ezek a tények pedig minden embert érintenek szerte a világon. Beporzók nélkül nem csak gyümölcseink, zöldségeink, élvezeti cikkeink nem lesznek, hisz az állati takarmányok egy része, a ruházat alapvető anyaga a pamut is mind rovarbeporzású növényből származik. A veszélyeztetett rovarvilág pedig ennél is alapvetőbben szükséges ahhoz, hogy a Földön emberhez méltó életet éljünk.
A program arra hívja fel a figyelmet, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az ember a globális problémákkal szemben, helyi szinten tud segíteni a helyzeten. Például rovarbarát kert kialakításával, rovarhotelek, méhecskebölcsők építésével saját otthonában is.
A Beporzók Napja csak a természetvédelmi munka kezdetét jelöli, az állatok segítése a tavaszi-nyári időszakban folyamatos figyelmet kíván. Nyilván, a szervezők előtt ott lebeg az a remény, hogy a széles körű társadalmi elfogadottságnak meglesz a hatása a szakmai, termelői, hatósági szinteken is.