Online térképeken az özönnövények magyarországi elterjedése

A közlemény szerint az oldalon elérhető térképek alapjául szolgáló országos adatgyűjtésben az egyetem ökológus és geográfus kutatói mellett természetvédelmi civil szervezetek is részt vettek. Alkotói, a térképek pontosabbá tétele érdekében, felhasználták az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által működtetett, inváziós fajok előfordulását tartalmazó digitális térképi adatbázist is.

Az özönnövények térhódítása az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb környezeti és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében: csökkenti az őshonos fajok élőhelyét, ezáltal a biológiai sokféleséget. Mivel számos özönfaj pollenje allergén hatású, ezért a folyamat közegészségügyi jelentősége is számottevő. Csak pontos és állandóan frissülő térbeli adatok ismeretében van esély a biológiai invázió visszaszorítására.

Szilassi Péter, a kutatás vezetője kifejtette, a probléma súlyosságát jól mutatja, hogy egy felmérés szerint ma a biológiai invázió a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása. Ha szeretnénk megőrizni a biológiai sokféleséget a Kárpát-medencében, ha azt szeretnénk, hogy unokáink ne csak botanikus kertben lássanak őshonos fajokat, akkor tennünk kell az inváziós fajok visszaszorítása érdekében, melynek első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj – hangsúlyozta a szakember.

Az SZTE Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által létrehozott webtérképeken azonosítani lehet hat özönnövény fertőzési gócát, valamint a fajok terjedési útvonalait. Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető, ezért amellett, hogy a lakosság felvilágosítását szolgálja, közérthetően mutatja be a probléma területi jellemzőit, ezért jól használható a környezeti nevelésben is. A közönséges selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a mirigyes bálványfa, a fehér akác országos előfordulását bemutató adatbázis adalékul szolgál olyan prognózistérképek kialakításához, melyeken azonosítani lehet az invázióval leginkább veszélyeztetett, védett természeti területeinket.

A térképek jól használhatók az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezésben is. Az SZTE vezetésével az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével létrejött kutatócsoport tagjai saját és természetvédelmi civil szervezetek terepi adatgyűjtéseivel folyamatosan frissítik az adatbázist. Emellett az adatbázis fejlesztéséhez hozzájárulnak az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által szolgáltatott adatok.