Égi jelenségek 2021. március második felében

Holdsarló 15-én alkonyatkor

Nemzeti ünnepünk napján, napnyugta után a 4,9 százalékos megvilágítású holdsarlót csodálhatjuk meg, ha az időjárás engedi. A sarló megfigyelésére a legalkalmasabb idő: keleti határainknál 18:35, Budapesten 18:45 nyugati határainknál 18:55 lesz, innentől még több mint egy óra van holdnyugtáig.
A holdsarló mellett a nem megvilágított részen derengő földfényt is láthatjuk, ez az egyik legszebb jelensége égi kísérőnknek, szépségében talán csak a teljes fogyatkozásé múlja felül.
Mi is a földfény? Ilyenkor azt a derengést látjuk a Holdon, ami a Föld felszínéről, légköréről, óceánjairól visszaverődik. A földfény egyébként igen izgalmas dolog, mert bár számunkra csupán a szépsége fontos, van mögötte tudományos érdekesség is. Bakos Gusztáv, magyar születésű (Nagyszombat, 1918.) kanadai csillagász megfigyelőhálózatot létesített , amelyben 1957-től kezdve azt vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés van a földfény és a globális időjárás közt. Az aprólékos, 2 éven át tartó megfigyelésekből, mérésekből és a korabeli meteorológiai adatokból (ekkor még nem voltak műholdas időjárási megfigyelések) részben bebizonyította, hogy világosabb a földfényben derengő oldala a Holdnak, ha bolygónk olyan régiójáról verődik vissza rá a napfény, ami az űrből nézve maga is világos, pl. felhős. Sajnos az akkori, erősen hiányos meteorológiai adatok nem tették lehetővé, hogy teljes bizonyosságot nyerjen.

Hold-Mars-Aldebaran együttállás 19-én

A délnyugati égrészen, 19-20 óra közötti időben kb. 40 fok magasságban jár majd a hármas, voltaképp érdemes az együttállás hármasát kiegészíteni a Fiastyúkkal is. Nemrég még a Mars és a Fiastyúk kettősének táncát figyelhettük estéről estére, a szerencsésen derült időben, most e két objektum már kissé eltávolodva egymástól, ám a 32 százalékos megvilágítású hízó Holddal kiegészülten várja a megfigyelőket. A csillagokban gazdag terület apró fénypontjainak egy részét ugyan láthatatlanná teszi majd Hold fénye, azonban a Hyadok nyílhegye a fényes Aldebarannal talán épp ettől válik még látványosabbá. Fotózásnál érdemes szem előtt tartani, hogy a Hold beég, ha a halványabb csillagokat is szeretnénk megörökíteni.

Tavaszi nap-éj egyenlőség 20-án

A csillagászati tavasz kezdetét idén március 20-án délelőtt 10:57-kor ünnepelhetjük, az ilyen jeles napokon napkeltét vagy napnyugtát érdemes megörökíteni, szép tájban, szép előtérrel. A napkelte még „téli” lesz, a napnyugta viszont már tavaszi, így, ha az időjárás engedi, ezt érdemes megcélozni.

A napnyugta ideje a keleti országrészben 17:45, Budapesten 17:56, nyugati határunknál pedig 18:06 lesz. Az első, csillagászatilag is tavaszi napkeltét már 21-én láthatjuk, aki ekkor szeretne fotózni annak a keleti országhatáraink felé 05:33, Budapesten 05:44-kor, nyugaton pedig 05:54-kor kell elkattintania a fényképezőgépét.

Telihold 28-án

A telihold ezen a napon még napnyugta előtt felkel, kb. 20 perc választja el egymástól a két jelenséget, így megfelelő körpanorámás helyről akár olyan panorámafotót is készíthetünk, amelyen egyaránt látni a lenyugvóban lévő Napot és az épp felkelt Holdat. A holdkelte ideje keleten 18:34, Budapesten 18:46, nyugati határainknál pedig 18:56 lesz. Másnap, 29-én a holdkelte szempontjából kedvezőbb fényviszonyok lesznek, ha kimondottan a holdkeltét szeretnénk megörökíteni, akkor inkább ezen az alkonyon tegyük, feltéve, ha az ablakunkból rálátunk a keleti látóhatárra. A holdkelte keleten ezen az alkonyon 19:57, Budapesten 20:08, nyugaton 20:19-kor lesz, így ezt már csak otthonról tudjuk megfigyelni.

Sajnos az éjszakák rövidülése miatt a csillagászati megfigyelésekre fordítható idő is jelentősen lerövidül, és, ha a kijárási korlátozások továbbra is érvényben maradnak, akkor csak az otthoni megfigyelésekre marad lehetőség, március végén már gyakorlatilag egyáltalán nincs sötét azokban az órákban, amikor elmehetünk otthonról. Marad az udvar és a terasz, vagy a konyhaablak. Az áprilisi jelenségajánlónkat majd a fejlemények, változások fényében ehhez igazítjuk.