Egyre szeszélyesebb a március

Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársának tanulmányából kiderül, hogy az ezredforduló óta már csak 50-70 százalékban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80-100 százalék közötti biztonsággal bejósolható népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek azért hozzák egyre ritkábban „zsákban” a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – olvasható az MTI híre között a tanulmány összefoglalója.

 A kutatás során a meteorológusok úgy vizsgálták a népi mondást, hogy összehasonlították a március 18-20. előtti hét (március 11-17.) és az utána következő hét (március 21-27.) átlaghőmérsékletét.
Az összegzés szerint 2000 előtti években jól elkülönül a március 11-17. és a március 21-27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt 20 évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001-2005 és 2016-2019) amikor ráadásul nem hogy melegedés, hanem hűlés következett be. Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett.
A márciusi átlaghőmérséklet 2011-2019-ben már megközelítette a 7 Celsius fokot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 Celsius fok volt jellemző.

Az általános melegedés mellett az egyes évek közötti változékonyság és a hónapon belüli szélsőségek megmaradtak. 2020 márciusa a hatodik legmelegebb volt 1979 óta Európában: közel 2 fokkal volt magasabb az 1981-2010-es időszak átlagához képest.

Kis Anna kitért arra is, hogy az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimum hőmérséklet 0 °C-fok alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a szezonális ciklus egy apró változása is komolyabb károkat okozhat a természetben. A mezőgazdasági és a kiskerti munkálatok egy része is márciusban kezdődik, amelyeket alapvetően inkább az időjárási körülményekhez, mintsem konkrét dátumokhoz igazítanak. Azonban így is gyakran problémát okoz a tavaszi fagykár – ez idén is fenyegeti a mezőgazdasági termelést Magyarországon – tette hozzá.

Az évszakok kezdetének eltolódása a növények életciklusát is befolyásolja. Ez pedig az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Ha például bizonyos növények nem akkor virágoznak, amikor a rovaroknak arra szüksége lenne, az hátrányosan érintheti az állatok életciklusát és a beporzást – hívta föl a figyelmet Kiss Anna meteorológus.