Vulkánkitöréshez hasonló füstszennyezést okoztak Ausztrália tüzei

A kontinensen pusztító lángok óriási mennyiségben juttattak füstöt a légkörbe, a szennyezés pedig messzire jutott.

Egy új tanulmány alapján a 2019-2020-as ausztráliai tűzvészekből akkora mennyiségű füst áramlott a sztratoszférába, mint egy nagy vulkánkitörésből – számol be a Phys.org. Eitan Hirsch, az Izraeli Biológiai Kutatóintézet munkatársa és kollégái szerint mindez komoly hatást gyakorolhat a környezetre.
Ilan Koren, a Weizmann Tudományos Intézet szakembere az AFP-nek azt mondta, az eredmények óriási meglepetést okoztak. A szakember korábban nem látott hasonló füstkibocsátást.
A kutatók szerint az emisszió a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitöréséhez hasonlítható – ez volt a 20. század második legnagyobb kitörése. A füstfelhő keleti irányba sodródott, majd két hét múlva, nyugatról tért vissza, a terjedés így rendkívül gyors volt. A jelenséget három faktorral lehet magyarázni: a tüzek igen hevesek voltak; egy olyan térségben történtek, ahol a troposzféra és a sztratoszféra közötti távolság kisebb; a lángok ráadásul erős viharok közelében zajlottak, melyek segítették a felfelé áramlásukat.
A tüzek okozta füstök általában a légkör alsóbb régióit érik csak el, és néhány nap, esetleg hét alatt el is tűnnek. A sztratoszférába jutva ugyanakkor hónapokig vagy akár évekig is fennmaradhatnak, az erős szelek miatt pedig messzebbre kerülhetnek.
Az ausztráliai tüzek esetében a füsttömeg fél évig, 2020 júliusáig maradt kimutatható a műholdas felvételeken – igaz, az anyag még mindig jelen lehet. A füstben lévő részecskék a napfény blokkolásával hűthetik a bolygót, de a szemcsék esetenként el is nyelhetik a hőt, ami melegedést okozhat.