Élőben nézhetjük az izlandi vulkánkitörést

A Geldingadalir nevű vulkán, 2021. március 19-én megkezdődött, békés, kis mennyiségű lávával járó kitörése két héten át stabil turistalátványosság volt. A kitörésben két, a feltörő láva egymásra rakódó cafataiból felépült, úgynevezett fröccskúpok voltak a főszereplők ekkor, amelyekből másodpercenként kb. 5 köbméter láva jutott a felszínre. Ez a kőzetolvadék apránként elkezdte feltölteni a kúpoknak helyt adó Geldingadalurt – a hely neve „herélt lovak völgye” – , s eközben turisták tömegi keresték fel a veszélytelen, békés kitörést. Az izlandi meteorológiai szolgálat (Izlandon ők felelősek a földtani eseményekért is) egyedül a vulkáni gázokat tartotta veszélyesnek a kitörés helyszínén, ettől eltekintve az első 14 nap valóban békében telt el. A helyi hatóságok még egy biztonságos gyalogutat is kiépítettek a kitörés helyszínére, hogy a turisták ne tévedjenek el a nem ritkán zord időjárási körülmények közt.

Április 5-én azonban a kitörésben új szakasz kezdődött, ekkor ugyanis az első helyszíntől nem egészen egy kilométerre északkeletre, egymáshoz közel megnyílt két hasadék, melyekből szintén elkezdett kiáramlani a láva, ezzel nagyjából megduplázódott a vulkán „teljesítménye”. A hasadékok felnyílásakor elővigyázatosságból a polgári védelem azonnal kiürítette a kitörés helyszínét, vagyis minden ott tartózkodó turistát eltereltek a veszélyesebbé vált területről. Mivel több helyen is megrepedezett a felszín, nem lehetett tudni, hol juthat fel legközelebb a kőzetolvadék.
A húsvéti hasadékok egy másik, szomszédos völgyet (Meradalur, -„kancák völgye”) vettek célba keskeny, de gyors lávafolyamukkal.

Nem kellett azonban sokáig várni, míg ismét újabb hasadék nyílt: április 7-re virradó éjjel, nagyjából éjfél felé a két helyszín közt félúton nyílt meg a föld. Ez az új hasadék ismét azt a völgyet táplálja lávafolyásával, amelyet a legelső kúpok elkezdtek feltölteni.

A helyszínen, bár turisták legfeljebb helikopteres túrán nézhetik meg jelenleg a helyzetet, három webkamera is folyamatosan közvetít, így a látványosságot, az időjárási helyzettől függően (időnként köd, vagy épp heves hóesés) bármikor megnézhetjük mi is. A kamerákat időnként áthelyezik vagy átállítják, a helyzetnek megfelelően, így kiesések előfordulnak a közvetítésben.  Vigyázat, a kitörés megfigyelése erősen addiktív!

A lávaárak, ha sokáig (akár évekig) tart a kitörés, ahogy azt a szakemberek feltételezik, el fognak jutni a tengerig, a Reykjanes-félsziget déli partjára, de ehhez a jelenlegi tempót alapul véve még nagyon sok idő kell. Lakott területet nem veszélyeztet a kitörés, az egyetlen problémát a vulkáni gázok jelentik, ezt pedig folyamatosan mérik, és a széliránynak megfelelően tudják figyelmeztetni a lakosságot.

A kitörés egyik érdekessége, hogy ez esetben a kőzetolvadék nagy mélységből, közvetlenül a földköpenyből áramlik a felszínre, ezt a lávából vett minták kőzettani elemzéséből ismerhettük meg, a munkában pedig oroszlánrészt vállalt egy Izlandon dolgozó fiatal magyar szakember, Bali Enikő is.