Konrád, Zelmira, Anzelm2021. április 21., szerda
Föld

Milyenek voltak Antarktika erdőségei?

National Geographic Magyarország

Az első kövületet még 1833-ban találta James Eights a déli kontinenshez tartozó Déli-Shetland-szigeteken, ám később számtalan további követte, a kontinens még ma is rengeteg újdonsággal szolgál.

Forrás: British Antarctic Survey

 

Az újabb és újabb kövületek alapján hamar világossá vált, hogy a ma fagyos kontinens egykor dús erdőségek otthona volt; nemrégiben 56 millió évvel ezelőtti erdőiről született egy tanulmány, ausztrál és angol kutatók jóvoltából.

Az Antarktika egykor a Gondwana szuperkontinens része volt, és végig a mai földrajzi helyszínén helyezkedett el, majd elvált tőle Ausztrália, India, és később Dél-Amerika is. E korokból ránk maradt, homokkőben, agyagkőben található megkövült levelek árulkodnak a korabeli környezeti viszonyokról, hőmérsékletről, és persze arról, hogy egykor hatalmas erdőségek borították a területet.
Kb. 55 millió éve az ún. paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) időszaka során igen meleg klíma uralta bolygónkat, így a déli sarkvidékét is, geológiai értelemben rendkívül gyorsan, mindössze tízezer év alatt 8 fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ez az az időszak, amelyet valamiféle példaként említhetünk a mai, ember okozta felmelegedési tendencia várható eredményeként is, bár a mai melegedés tempója nagyságrenddel gyorsabb.

Az ausztrál-brit kutatócsoport az Antarktiszi-félsziget környékén keresett 58-56 millió éves kövületeket, és a munkájuk eredményeként sokat megtudhattunk a korabeli, nagy kiterjedésű erdők növényfajairól, ezek sokféleségéről.

Araukáriák és délibükkök egy mai patagóniai erdőben.
Forrás: Wikimedia Commons

A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy igen sokféle növényt találtak, jóval nagyobb biodiverzitás jellemezte az erdőt, mint a korábbi kövületek alapján véltük, és erre a levélformák, s azok erezete adta a legjobb bizonyítékot. A hűvöstől a meleg mérsékelt övi erdőkig találunk példákat, tűlevelűek, lombhullatók, és széleslevelű örökzöldek egyaránt jelen voltak, és ma nincs olyan erdőség, amely ehhez hasonló volna. A legközelebbi analógia talán a mai Patagónia területén található, amelyben araukária és délibükk egyaránt él. Az antarktiszi erdőkben számos olyan faj is volt, amelyeket ma pl. Ausztráliából ismerünk, mint az eukaliptuszok, vagy a nagy kaurifenyők, bunyafenyők, kőtiszafák, de nőttek itt a mai trópusi, szubtrópusi területekről ismert örökzöld próteafélék is, amelyek közt bolygónk legszebb virágos cserjéi vannak.

A Protea punctata cserje csodálatos, arasznyi átmérőjű virága. Rokonaival időnként összefuthatunk vágott virágként is, érdemes tudni, hogy ezeket igen nagy távolságból szállítják hozzánk…
Forrás: Wikimedia Commons

A levelekből arra is következtetni lehetett, milyen klíma volt: az évi középhőmérséklet 12,5-14,5 Celsius-fok közt volt (összevetésül: hazánké 10-11 fok), az éves csapadékmennyiség pedig 2100 mm körüli lehetett (ez 3-4-szer annyi, mint hazánké). A déli kontinens átjáróként is működött Dél-Amerika és Ausztrália régiói közt, egészen addig, míg ezek el nem szakadtak, s fel nem nyílt a Drake-átjáró.

Hozzászólások

Veszélyes vulkánkitörés a Karib-tengeren

Veszélyes vulkánkitörés a Karib-tengeren

A karibi St. Vincent szigetén április elején vált rendkívül veszélyessé a helyzet.

Égi jelenségek 2021. április második felében

Égi jelenségek 2021. április második felében

Április második felében már látatunk hullócsillagot, ismét találkozhatunk a Vénusszal és ha várostól távol vagyunk, fülemülék éneke mellett gyönyörködhetünk a teliholdban.

Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán!

Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán!

A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő „viszonyunkon" - jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

Egyelőre még ügyetlenek a tojásrablásban a jegesmedvék

Egyelőre még ügyetlenek a tojásrablásban a jegesmedvék

Ügyetlen tojásrablók a jegesmedvék, mégis a kacsák és ludak fészkeinek fosztogatására kényszerülnek ezek a sarkvidéki ragadozók.

Rekordmagasságú a szén-dioxid koncentrációja a légkörben

Rekordmagasságú a szén-dioxid koncentrációja a légkörben

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatti csökkent a kibocsátás.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket