Egy kis folyó nagy változásban
Az Alsek-folyó Északnyugat-Kanadában ered és az Alaszkai-öbölbe torkollik, leginkább a vadvízi evezés szerelmesei közt ismert a neve.
A hófödte hegyek és gleccserek közt kanyargó folyó utolsó szakaszát egy tó választja el a felső folyásától, a tavat a Grand Plateu-gleccser jégfolyója hozta létre. Azonban, ahogy a gleccserek ma oly sok helyen teszik, ez is igen nagy sebességgel olvad, s egyre rövidül, és egy nemrégiben végzett felmérés szerint pár évtizeden belül akkora területet veszíthet el, hogy az Alsek-folyó ezen keresztül új irányban érheti majd el az óceánt.
Az Alsek-folyóra több alkalommal voltak hatással az útjában lévő gleccserek. Nem is akárhogy! 2016-ban például a Kluane-tóval való kapcsolata szűnt meg, korábban, 2008-ban egy másik gleccser betorkollása pedig a folyóban élő lazacokat kényszerítette a folyó alsó szakaszára. Ismét egy másik gleccser többször is eltorlaszolta a folyót, ezen alkalmak közt egy 1850 körüli eset a torkolatnál lévő őslakos faluban pusztító áradással is járt, egyszóval a folyót jó ideje taszigálják a gleccserek. Persze nem csoda, hogy ennyi a bonyodalom, hisz a térségben rengeteg (27 ezer!) gleccser van.
A Grand Plateu-gleccser az 1900-as évek elején még majdnem az óceánpartig ért, azóta azonban rengeteget hátrált (csupán az 1980-as évek eleje óta közel 5 kilométert). A visszahúzódása nyomán létrejött Alsek-tó az, ahol jelenleg a folyó is átfolyik, illetve a közelben a Grand Plateu-tó.
A Geomorphology szakfolyóiratban nemrégiben közzé tett cikkben az Alaszkai Egyetem (Fairbanks) szakemberei azt elemezték, hogy a Grand Plateu-gleccser változásai nyomán miként alakulhat majd az Alsek-folyó sorsa.
A kutatók pontos radaros méréseket végeztek a Grand Plateu-gleccser azon a kb. 8 kilométeres szakaszán, amely e két tó között van, hogy kiderüljön, pontosan milyen a kőzetfelszín a gleccser alatt, majd kiszámították, mi vár a folyóra. Kiderült, hogy ennek a gleccserszakasznak az aljkőzete a tengerszint alatt van, így a folyó, amennyiben a gleccser e része is elolvad, ezen irányba megy majd tovább, nem pedig a jelenlegi torkolata felé, ami egy kicsit magasabban fekszik.
A változások egy különös hatást is előrevetítenek: a jelenlegi torkolatnál megélhetést találó őslakosok sorsa megpecsételődik, ha a folyó áttér az új irányára, ugyanis az olyan védett területre esik már – hiába csak pár kilométer a távolság – ahol az az önfenntartó halászati-vadászati tevékenység, illetve a sportcélú horgászat vezetése (turizmus) amely az őslakosok élelmét, jövedelmét jelenti, már nem végezhető. A kutatók szerint a Nemzeti Parki Szolgálatnak és az őslakosoknak valamiféle kompromisszumot kell keresni mielőtt még bekövetkeznek a változások.
A gleccserek visszahúzódása Alaszkában az 1800-as évek végétől tart, a kis jégkorszak utáni felmelegedés apránként elmorzsolta a jégfolyamok végét, ám a legnagyobb hátrálást az utóbbi évtizedekben tapasztalhatták az ott élők és a szakemberek.