Égi jelenségek 2021. június első felében
Közelednek a legrövidebb éjszakák, beköszönt a világító felhők szezonja, a holdmentes éjjelek a Tejút látványával kecsegtetnek, lesz alkonyi holdsarlónk is együttállással. A hónap legkülönlegesebb eseménye egy részleges napfogyatkozás lesz!
Részleges napfogyatkozás június 10-én délben
Nagyon kis fázisú lesz a fogyatkozás, ám a jelenség ritkasága miatt így is érdemes megfigyelni! Hazánk egész területéről láthatjuk, de az ország északi részén kissé többet takar majd el a Hold a Napkorong északi pereméből, a legnagyobb fázis azonban itt is csupán 3,8 százalékos lesz. A fogyatkozás a sarkvidék kanadai részéről, Grönland északi csücskéről, a szibériai szigetvilágából és a Jeges-tengerről nézve gyűrűs lesz, de a nem túl sűrűn lakott régióban valószínűleg kevesen élvezhetik majd a jó 3 percig tartó gyűrűs fázist.
A hazai megfigyelés talán ideális, ha arra gondolunk, ebédidőben talán még munka közben is szakíthatunk pár percet rá. Azonban ne feledkezzünk el a szemünk épségéről: csakis megfelelő védőeszköz segítségével nézzünk a Napba, erre a speciálisan e célra készült napszűrő fóliák alkalmasak, amelyeket például távcsőboltban vásárolhatunk. Amennyiben nincs ilyesmi kéznél, és nincs már idő beszerezni, akkor vetítsük ki a Nap képét, pl. egyszerű lyukkamerás módszerrel.
Figyelem: a sok éve készült napfogyatkozás-néző szemüvegek már nem alkalmasak a megfigyelésre, ezek anyaga az évek alatt elbomlik, szerkezete sérül, és ez épp elég ahhoz, hogy megvakuljunk. Ugyanígy nem alkalmas a napfény veszélyes összetevőinek szűrésére a CD vagy a padláson őrizgetett floppy lemez se!
Alkalmas lehet a 12-es feletti hegesztőüveg, de ezen át se folyamatosan nézzünk a Napba, csak maximum 1-1 pillanatra.
Egyszerű lyukkamera készítéséhez az alábbi videóban kapunk segítséget.
12 óra után néhány perccel kezdődik a fogyatkozás, északon előbb, délen később, a közepét, vagyis a legnagyobb fázist 12:45 környéki percekben éri el, majd a vége 13:25 körül várható, északon tart tovább.
A fogyatkozás helyszínre bontott pontos időpontjait ezen a térképen megkereshetjük, az itt szereplő adathoz 2 órát adjunk hozzá a helyi, magyarországi időpontért, vagy állítsuk át az alapértelmezett időzónát GMT+2-re! A térképen keressük meg az észlelőhelyünket, majd az egérrel kattintsunk a kívánt pontra, s felugró kis ablakban olvashatjuk majd ki a fogyatkozás kezdetét, közepét és végét, azon az egy földrajzi ponton.
Már a hónap elejétől élvezhetjük a Tejút látványát
Az éjszakák rendkívül rövidek ebben az időszakban, a csillagászati sötétség 23 óra után kezdődik, és hajnali 2-ig tart csupán, így kevesebb mint 3 óra áll rendelkezésre. Bár a Hold a hónap elején még igencsak fényes lesz, mivel későn kel (elsején is csak hajnal fél 2 körül), így egészen jól kihasználhatjuk az éjszaka adta lehetőségeket. A Tejút íve már éjfélkor is viszonylag magasra, kb. 40 fokra húzódik, a déli égen látható központi régióját jól megfigyelhetjük, benne a rengeteg köddel, halmazzal. A Nagy Nyári Háromszög látványa uralja a keleti égrészt, a csillagászati sötétség végére már 60 fokos magasságig ér a Tejút ívének itt húzódó legmagasabbra kúszó része, a hónap közepén pedig már majdnem eléri a zenitet.
A Tejút fotózásához igyekezzünk minél kevésbé fényszennyezett területet választani, ahol legalább a déli égboltot nem világítják be a települések lámpái. Ebben segítséget nyújthat a fényszennyezést bemutató térkép, a nagyobb városok fénye akár 50 km távolságban is jelentősen bezavar a látványba, és emellett például érdemes kerülni a turistaparadicsomokat, így a Balatont, ahol még a szokásosnál is sokkal erősebb a fényszenny. https://www.lightpollutionmap.info/ Ha valaki a Balaton déli partján nyaral, akkor érdemes pár kilométerrel még délebbre menni, így legalább a közvetlen környezet fénye kevésbé zavaró.
Hajnali holdsarló 7-8-án
Bár még távolról sem ideális a hajnali holdsarló megfigyelhetősége, már sokat javult. 7-én pirkadatkor 9,8 százalékos, 8-án már csak 4,9 százalékos megvilágítású lesz, s még ekkor is több mint egy órával a Nap előtt felkel, vagyis tiszta ég esetén megfigyelhető lesz. 7-én a holdkelte ideje keleti határaink közelében 03:09, Budapesten 03:20, nyugaton 03:30 lesz. Másnap, 8-án 20 perccel később kel fel a Hold. Mindkét hajnalon a navigációs szürkület idejére esik a holdkelte, így már elég világos lesz az ég, de a nem túl vékony sarlót derült idő esetén még könnyen megpillanthatjuk az északkeleti horizonton.
Alkonyi holdsarló 11-12-én, bónusz Vénusszal
11-én még csupán alig 1,6 százalékos megvilágítású sarlót kereshetünk, ehhez érdemes binokulárt segítségül hívni. A sarló 1 óra 15 perccel nyugszik a Nap után, így nem lesz könnyű a feladat! A leheletvékony Holdat fél órával napnyugta után keressük, 4-5 fokos magasságban az északnyugati ég alján, így mindenképp jó kilátás is kell és tiszta égbolt. A sarló megfigyeléséhez optimális időpont keleten 21:00, Budapesten 21:15, nyugaton 21:22 lesz.
12-én kicsit egyszerűbb dolgunk lesz, ekkor a sarló már 5 százalékosra hízott, talán ez a legszebb fázisa, amikor még igen vékony sarlót látunk, látványos lehet az árnyékos rész földfényben fürdő homálya, és a már kissé sötétedő égen lenyugvó Hold. A sarló megfigyeléséhez optimális időpont keleten 21:30-tól, Budapesten 21:40-től, nyugaton 21:50-től holdnyugtáig tart, így jó egy óránk van ezen az alkonyon.
Mindkét alkonyon megpillanthatjuk a Vénuszt is, 11-én ferdén a Hold felett, 12-én ferdén a Hold alatt kb. 5 fokkal.
Hold-Mars együttállás 13-án
Ezen a kora estén égi kísérőnk és a vörös bolygó randevúznak, mindössze 2 fok választja majd el egymástól őket. A Hold már 10 százalékos megvilágítású sarló lesz, azonban még mindig elég kecses ahhoz, hogy látványos fotót készíthessünk róla, az árnyékos felén derengő földfénnyel együtt. A nem túl fényes Marsot a Hold bal oldalán, kissé alacsonyabban láthatjuk, érdemes megvárni a navigációs szürkület végét, így kb. másfél órával napnyugta után lehet a legszebb látványban részünk. Ekkor az északnyugati horizont még nem sötét, de a teljes égbolt fényesebb csillagai már előtűnnek, az együttállást pedig kb. 10 fokos magasságban látjuk az északnyugati ég alján. Kicsit később, ahogy még jobban sötétedik, tiszta ég esetén a kb. 5 fokkal balra lévő Jászol-halmazt is megpillanthatjuk majd.
Kezdődik a világító felhők szezonja
Hazánkban június eleje-közepe jelenti a világító felhők, angol betűszóval NLC-k szezonkezdetét. A jelenséget a szürkületi időszakban, amikor a Nap 6-16 fokkal a horizont alatt van, akkor láthatjuk az északi égrészen, alkonyat után északnyugaton, hajnal előtt északkeleten. Sajnos a jelenség nem előrejelezhető, így, ha biztosra akarunk menni, akkor az alkalmas időszakokban az északi eget fürkésszük, vagy az abba az irányba néző webkamerák segítségével, vagy személyesen, ahogy lehetőség adódik rá. Az alkonyi időszakban napnyugta után 1 órával már kezdődhet a jelenség.
A világító felhők bolygónk legnagyobb légköri magasságú felhői, 80-85 kilométeres légrétegben születnek, az itt a nyár közepi hetekben uralkodó igen nagy hideg hatására. Nagy magasságuknak köszönhető, hogy a napfény még megvilágítja őket akkor, amikor lenn a felszínen már sötétedik, ezért is nevezik őket világító felhőnek, hisz jóval fényesebbek az égbolt alapfényességénél. Tavaly nyáron különösen szerencsés időben érkeztek e felhők, hisz nagyon sokan lestük éjjelenként a NEOWISE üstököst, így a vele egy időben feltűnt NLC is rengeteg fotóra rákerült.