Oroszország gyémántkrátere
Ez a negyedik legnagyobb igazolt becsapódási kráter bolygónkon.
Mintegy 36 millió évvel ezelőtt egy 5-8 km átmérőjű kisbolygó csapódott be Szibériában, és ennek köszönhetően megszületett a kb. 100 kilométeres Popigaj-kráter. Egy közeli folyóról nevezték el a krátert, amelyet a kora ellenére nem változtatott meg túlzottan az erózió, így meglehetősen jó állapotú. A róla készült, és az Earth Observatory által közzé tett kompozit felvételt több hónap felhőtlen időszakaiban született műholdas fotókból és digitális magassági modelladataiból állították össze. A kép közepén látható kerek, lépcsőzetes falú bemélyedés a Popigaj-kráter, amelynek mélysége 150-200 méteres. A részletes geológiai felmérések kimutatták, hogy a kráter központi mélyedését egy kb. 45 km átmérőjű gyűrű veszi körbe, ezt további gyűrűs elrendezésű teraszok követik.
A kráter egy üledékes kőzetekben és grafitban gazdag terület, az Anabar-pajzs északkeleti peremén helyezkedik el, a becsapódás egy pillanat alatt megolvasztott kb. 1750 köbkilométernyit ebből a kőzettömegből, a benne lévő grafitszemcséket pedig gyémánttá alakította. A gyémántok egy félgömb alakú, nagyjából 1,6 km vastag rétegben alakultak ki, magától a becsapódás központjától 12-13 km távolságban. A becsapódás központjában azért nincsenek gyémántok, mert ott még e szuperkemény ásvány megmaradásához is túl zordak voltak a hőmérsékleti és nyomás-körülmények. (Közel kétszer akkora volt a nyomás, mint bolygónk középpontjában!)
A területet nagyon sokáig nem tudták vizsgálni a geológusok, mivel a gulág táborai miatt lezárt, tiltott hely volt. Mára a geológiai értékeinek köszönhetően az UNESCO védelmét élvező geopark.
A Popigaj-kráter bolygónk egyik legnagyobb gyémánt-lelőhelye, azonban a becsapódáskor nagyon rövid idő alatt létrejött szemcséknek nem volt idejük jó minőségű, ékszerkészítésre használt, nagy méretű kristályokat létrehozni. Az itteni gyémántok mérete legnagyobb részben néhány tizedmilliméteres, és alakjuk az egykori grafitszemcsékét tükrözi, nem a szabályos gyémántkristályokét. A polikristályos, kis tisztaságú gyémántokat ipari célokra lehet felhasználni.
A Popigaj-krátert összefüggésbe hozták az eocén-oligocén határán volt kihalási hullámmal is, de az összefüggések igen bizonytalanok.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
