Olga, Liliána, Natália, Pantaleon2021. július 27., kedd
Föld

Tatabányán valóban ásványvíz folyik a csapból?

2021.06.12.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Ennek kiderítésére remek apropót jelent június 12-e, a vízközművek napja.

Az ajtósgát mögötti a 2.sz. ivóvízzsomp
Forrás: Sarusi István

 

Ha Tatabányára jövet rápillantunk a nagy kéményre, két évszám tűnik fel rajta: 1898 és 1998. Ezek közül az előbbi jelöli azt, amikor az első csille szenet kihúzták a föld mélyéből, az utóbbi pedig az utolsó adag szén felszínre kerülésének dátumát mutatja. E száz éves ipartörténet utolsó mementója a két vízakna. De mi köze van a szénbányászatnak a vízhez? Kísérőm, Varga Sándor, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. Víztermelő Bányaüzemének, a XIV/A vízaknájában dolgozó műszaki munkatársa úgy tudja: amikor 1960-ban, a Tatabányai Szénbányák vállalata mélyítette ezt a bányát, rengeteg vízbetörést kaptak – szerencsére. Mert a vízaknákat a karsztvízszint csökkentése, és az ivóvízellátás biztosítása miatt tervezték. Akaratlanul is akkora vízmennyiségre bukkantak, amit kezelni kellett, így a bánya vágatainak és járatainak végéről csapolófúrásokat fúrtak az alaphegységbe. „E 20 cm átmérőjű, 50-100-150 m hosszú fúrólyukak palástjáról gyűjtött vizet csapoljuk ki, majd emeljük a felszínre” -tudom meg Sándortól a nyers-, vagy bányavíz, azaz a kristálytiszta, emberi fogyasztásra kiválóan alkalmas víz definícióját.

Falazott csapoló vágat, sínpályával, tartalék szivattyú-hajtómotorokkal. (Ajtósgáton kívül, tehát még az idomkővel biztosított bányatérségben.)
Forrás: Sarusi István

 

Szivattyúkamrai (1. számú) ereszke, idomkővel falazott (biztosított) bányatérség.
Forrás: Sarusi István

 

Egyes fúrólyukakat közvetlenül a víztározó vágatokba, az úgynevezett zsompokba csapolnak, másokat pedig közvetlenül a szivattyúkhoz küldenek – ez az úgynevezett zártrendszerű üzemelés. Alapvetően 12 ilyen fúrólyukkal kezdte meg a bánya a működését. Amikor minden szivattyú működött, 1972-ben emelték ki a legtöbb vizet, hogy a széntelepekben elérjék a legnagyobb vízszintcsökkenést. Tehát úgy óvták meg a bányát és az ott dolgozókat a további vízbetöréstől, hogy felszínre juttatták a vizet – amit ivóvízként tudtak hasznosítani. „Sőt, ezt a Tatabányai Szénbányák Vállalat elődje, a Magyar Állami Kőszénbányák (MÁK Rt.) is megtette, hiszen már a dolgozóinak felépített lakótelepeken lévő közkutakba kis vízaknákból kiemelt karsztvízzel biztosította az ivóvizet” – teszi hozzá a szakember.

Bányáról, így kőzetrétegekről lévén szó, nem feledkezhetünk el a geológiáról! Triász korú, nori emeletű mészkőbe illetve dolomitba fúrták a bánya vágtait. „Lefordítom magyarra! – ajánlja fel Varga Sándor – körülbelül 250-200 millió évvel ezelőttig tartott a triász korszak. Tehát ezekben, az 50 millió év leforgása alatt kialakult rétegekben található meg a vizünk. Szimulációs vizsgálatokkal és mérésekkel, számításokkal azt mutatták ki a geológusok, hogy az esőnek és a hóolvadéknak nagyjából 60 esztendőre van szüksége, amíg a talaj vízzáró rétegének sérülésein, vetődésein, üregein és barlangjain keresztül leszivárog a mélybe. Amint egyszer csak elérte azt a pontot, a vízzáró réteget, (bányásznyelven: a feküt) ahonnan már nem juthatott tovább és felgyülemlik. Attól kezdve tekintjük karsztvíznek. Ha a víz leszivárgás közben széndioxidot kap, szénsavas víz (szódavíz) keletkezik belőle. Ez pedig oldja a mészkövet. Amennyiben ez nagy mennyiségben, több száz millió éven keresztül történik, úgy jönnek létre a miénkhez hasonló karsztos területeken a barlangok. Ott tárolódik a víz, aminek emelkedik a szintje és ami táplálja a forrásokat. De akkor hol van az a kőzet, amit kioldott? – teszi fel a kérdést Sándor, s rögvest meg is válaszolja: benne a vízben.

Szivattyúkamra. Előtérben szivattyú-hajtómotorral, háttérben a nagy teljesítményű szivattyúegységekkel.
Forrás: Sarusi István

 

Csapolóvágat az ajtósgát mögött: ivóvíz- és légvezetékkel. (Biztosítatlan bányatérség)
Forrás: Sarusi István

 

„Jó hír, hogy amíg csapadék hull, addig képződik karsztvíz, aminek a kifogyása már egy másik kérdés – veszi át ismét a szót Varga Sándor, majd felvázolja, mit ért ezalatt -, vigyáznunk kell a mélyben lévő vízre, hogy ne vegyünk ki belőle többet, mint amennyi az utántöltődés. Lévén azzal károsítanánk környezetünket. Erre láttunk példát az elmúlt évtizedekben az aktív vízszint süllyesztése során. Nagy területeken csökkentették a karsztvíz szintjét – azaz a víznívót. Ha túllépjük a vízgyűjtő terület utánpótlási határait, akkor hamarabb fogy el a tartalék. Ha nem, akkor sokáig elegendő marad. Az a jelen feladata, hogy óvjuk ezt a környezetet a szennyeződésektől és vigyázzunk rá!”

Az ajtósgát mögötti – már a biztosítatlan bányatérségben – az 1.sz. ivóvízzsomp ereszke. Alul ivóvízvezetékek, felül fúrólyukak ivóvíz-vezetékei. Itt tör elő a „Vértesi ásványvíz”.
Forrás: Sarusi István

 

Mivel az itt kitermelt víz ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van, így helyszíni fogyasztásra ásványvíz minősítést kapott. „Minőségét akkreditált laboratóriumunk és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal rendszeresen vizsgálja, méri” – támasztja alá a szakember. Ráadásul az európai ásványvíz-minősítés kritériumainak is mindenben megfelel a Vértesi Ásványvíz. A hőmérsékleti előírásokon túl többek között annak is, hogy semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz kitermelését követően.” Igen ám, de ahhoz, hogy ezt a vizet a lakosság felé továbbíthassák, fertőtleníteniük kell – jelen esetben klórgázzal. „Nem azért, mert itt kerül bele bármilyen kórokozó, hanem mire eljut a fogyasztókhoz, egy esetleges csőtörés, netán egyéb, bekerülő idegen anyag ne szennyezze a vizet. Ha ez mégis megtörténne, akkor is fertőtlenített legyen a szolgáltatott ivóvíz – hívja fel a figyelmemet Sándor majd azzal folytatja, hogy: nyilván, ettől kezdve már nem minősül ásványvíznek a fogyasztók számára eljuttatott ivóvíz.

Ezen a csővezetéken keresztül kapja a város az ivóvizet.
Forrás: Sarusi István
Fertőtlenítő: (klórozó) adagoló és elhárító berendezéssel a vízközpontban.
Forrás: Sarusi István

 

Egyszerűen hangzik, de a mögöttes információk fényében az itt zajló munka már korántsem az: két vízaknában, és egy telephelyen, összesen 80 fő dolgozik. Egy részük folyamatos munkarendben, három műszakban, míg a többiek a javító, kiszolgáló, helyreállító hátteret adják ügyeleti rendszerben. Feladatuk a vízellátás biztosítása – alkalmasint a meghibásodott eszközök megjavítása. „Gondoljunk bele, mennyi gép: szivattyú és villamos-berendezés van itt a csőhálózaton kívül, amiket külsős szerelővel aligha lehetne megjavíttatni! – érzékelteti Varga Sándor. Ide speciális szakemberek kellenek, akik egyben bányászok is.” Erre a biztonságos működés miatt van szükség. Az ilyen föld alatti, zárt munkahely jóval több veszélyhelyzetet rejt, mint egy felszíni helyszín. Talán éppen ezért roppant szembetűnő odalent és fent is a kollégák összetartása, a bajtársiasság.

Hozzászólások

Űrállomás az Alpok felett

Űrállomás az Alpok felett

Amikor Stájerország holdfényes vonulatai mögül hirtelen felbukkan az űrjármű fénye, az élmény megfizethetetlen.

Még nem lesz veszélyeztetett világörökségi helyszín a Nagy-korallzátony

Még nem lesz veszélyeztetett világörökségi helyszín a Nagy-korallzátony

Ausztrália elérte, hogy az UNESCO világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt ne nyilvánítsa veszélyeztetett világörökségi helyszínné

Egyre több mezőgazdasági termék kerül a szemétbe

Egyre több mezőgazdasági termék kerül a szemétbe

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban.

Mi lesz azzal a tengernyi hulladékkal a Mount Everesten?

Mi lesz azzal a tengernyi hulladékkal a Mount Everesten?

Mit tehet egy hegymászó annak érdekében, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után? Vajon létezik-e hosszú távon fenntartható megoldás a „világ tetején” egyre csak gyarapodó emberi hulladék eltávolítására?

Idilli svéd táj sebhellyel

Idilli svéd táj sebhellyel

Svédország Dalarna megyéje idilli szépségű tájon helyezkedik el.

National Geographic 2021. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket