A jégkorszakban Floridáig úsztak a jéghegyek
![](https://ng.24.hu/themes/natgeo/images/logo.png)
A jéghegyek sodródásuk közben a tengerfenéken jellegzetes nyomokat hagytak, ez segítette a vizsgálatokat.
![](https://ng.24.hu/uploads/2021/06/iceberg-2170383_1280.jpg)
A Woods Hole Oceanográfiai Intézet és az USA Geológiai Szolgálata szakembereinek közös kutatásában azt sikerült felmérni, hogy az utolsó eljegesedés idején az Észak-Amerika jelentős részét beborító jégtakaró pereméről induló jéghegyek merre sodródhattak.
A kutatásban a tengerfenék pontos mélységi adatait begyűjtő szonáros mérésekből indultak ki, ezek alapján elkészült részletes tengerfenék domborzati térképen felismerhetővé váltak az egykori jéghegyek nyomai. A különböző nyomok egymásra helyeződéséből és a tengeri üledék mintáin végzett radiokarbonos kormeghatározásból ki lehetett számítani, hogy melyik nyom mikor keletkezhetett.
Ez alapján a 31 ezer évvel ezelőtti időszakban a 300 méternél is vastagabb jéghegyek több mint 5000 kilométert is utazhattak a jégtakaró peremétől, amely a Hudson-öbölnél húzódott, egészen Florida déli részéig! A kutatók több mint 700 hatalmas jéghegy hagyta vájatot tanulmányoztak, amelyek az utolsó eljegesedés során lezajlott ún. harmadik Heinrich-esemény során születtek. (Heinrich-események azok az időszakok az eljegesedések során, amikor a nagy jégtakarók nem teljesen értett okokból egy időre instabillá váltak és jelentőssé vált a jéghegyképződés.) Különösen érdekes volt az eredmény abból a szempontból, hogy a nyomok keresztezték a Golf-áramlat északra tartó útvonalát is.
A kutatók olyan modellt is készítettek, amelyben azt is vizsgálták, mi tehette lehetővé ezt a hosszú útvonalat. Az derült ki, hogy a nagy mennyiségű jég és víz leválásakor egy partközeli, hideg, ideiglenes tengeráramlat alakult ki, amelynek a segítségével már ennyire délre juthattak a jéghegyek. Ezekhez az áramlatokhoz arra volt szükség, hogy igen nagy mennyiségű hideg édesvíz kerüljön az óceánba az időszakosan instabillá vált jégmezőről, e körülmények viszont jellemzően csak igen rövid ideig állhattak fenn.
Ez azonban azt is jelenti, hogy az olvadékvíz hatása jóval összetettebb a klímára nézve, mint hittük. A most elvégzett felmérés a klímamodellek pontosításához is segítséget nyújt.