Megismerhetjük végre a tengerek mélyét?

Pontosabb térképeink vannak a Mars felszínéről, mint a saját óceánjaink fenekéről – tartja a közvélekedés, és a helyzet az, hogy ebben ezúttal nincs is túlzás. Óceánjaink aljzatának mindössze 15 százalékáról van 5 kilométernél jobb felbontású térképünk, igazán jó felbontást mindössze 6 százalékról kaptunk eddig – azonban egy kis összefogással ez talán megváltozhat. A batimetria, vagyis a vízzel borított területek mélységi felmérésének tudománya ma minden korábbinál jobb lehetőségekkel rendelkezik.

A tengerfenék-mérések alig egy évszázada is manuálisan zajlottak, kutatóhajókról nagyon hosszú köteleket, kábeleket engedtek a mélybe, s ezek segítségével kaptak információt arról, hogy mekkora mélység van az adott ponton. Az első, kimondottan e célt szolgáló felmérést a HMS Challenger hajóról végezték – később e hajó mérési eredménye után nevezték el az óceán legmélyebb ismert pontját, a Challenger Deep nevű helyszínt a Mariana-árok mélyén. A hajót 291 kilométernyi kenderkötéllel látták el a több éves felmérési munkához.

Ezzel a módszerrel leginkább a hajózási útvonalakon meglévő tengermélységekről kaptak információt, ami pedig a biztonságos hajózáshoz volt elengedhetetlen. Mára azonban számos modern módszer is rendelkezésre áll: térképezhetünk hajóról, tengeralattjáróról, automata merülő járműről, amelyre e célt szolgáló szonárt szereltek fel, de akár repülőről vagy műholdról is. A legnagyobb, akár centiméteres felbontású térképre persze csak néhány speciális helyszínen van szükség, ahol például az élővilág állapotát kell e módon megvizsgálni.

Néhány nonprofit szervezet 2018-ban létrehozta a Nippon Foundation-GEBCO Seabed 2030 Projectet, amelyben egy japán tengervédelmi alapítvány, a GEBCO nevű batimetriai munkát végző cég nemzetközi összefogással 2030-ra elvégezné az óceánjaink felmérését. A projektbe bevonnának kormányzati, ipari, tudományos kutatóintézeti és magán egységeket is, és az eredményül kapott térkép teljesen szabadon, bárki számára hozzáférhetően születne meg. A tervek szerint 2030-ra ölthetne formát az eredmény.

A tengerfenék térképezése igen költséges (egy kutatóhajó, amelyen nagy mélységben használható automata merülő jármű is van, napi 35 ezer dolláros költséggel üzemel) és bonyolult feladat, azonban felsorolni is nehéz lenne, hány tudományos vagy gazdasági területen van jelentősége a tengermélységnek. Néhány kiragadott példa: cunamik terjedésének előrejelzése; tengerfenéki élővilág helyzetének megértése, geológiai folyamatok vizsgálata, vízkörforgás-klímaváltozás, árapályerőművek létesítése, stb. Jelenleg is vannak olyan területek, amelyekről már rendelkezésre áll a kívánt adat, azonban ezt eddig a világgal nem osztották meg, és persze még nagyobb terület vár felmérésre.

Automata merülő jármű nagyfelbontású térképezést végez a szonárja segítségével.

Forrás: Frontiers in Marine Science

A projektbe olyan, nem tudományos céllal közlekedő hajókat is bevonnak, amelyek szonárral felszerelten járják az óceánt, és jelenleg is számos civil hajó segítségével zajlanak vizsgálatok, ezek eredményeit a teljes projekt kivitelezésében felhasználják majd. Akár már 2021 végre elérhetik a 20 százalékos arányt. A jó felbontású batimetriai adatok 100 százaléka 2030-ra  meglehet, megfelelő közösségi összefogással.