A hőhullám tengeri állatokat pusztított Brit Columbia partjainál
Valószínűleg megfőzte a hőhullám a kagylókat Brit Columbia partjainál: több mint egymilliárd tengeri állatot ölt meg 2021 július első hetének hőhulláma Kanada csendes-óceáni partvidékén.
Az úgynevezett hőkupola, amely öt napra beborította Nyugat-Kanadát és az Egyesült Államok északnyugati részét, a partok mentén 40 Celsius-fok fölé emelte a hőmérsékletet, hosszú ideje fennálló rekordokat döntve – írja a The Guardian online kiadása, melyet az MTI tett közzé.
A kíméletlen hőség a becslések szerint Brit Columbiában mintegy 500 embert ölt meg és több száz erdőtűzben játszott szerepet, több erdő még most is ég.
Igazán pusztító hatással azonban a tengeri élővilágra volt a hőség a tudósok szerint. Christopher Harley-nak, a Brit Columbiai Egyetem tengerbiológusának számításai szerint több mint egymilliárd tengeri állat pusztulhatott el a szokatlan hőségben.
A Vancouverhez közeli partszakaszokon tett séta jól szemlélteti a pusztítás mértékét – emelte ki a kutató.
„A parti talaj általában nem ropog, amikor ott sétálsz. De olyan sok üres kagyló hever mindenfelé, hogy nem lehet nem rálépni a halott állatokra” – mondta Harley, akinek orrát megcsapta a megfőtt és rohadó kagylók szaga. A sekély vízben bomlásnak indult csigák, tengeri csillagok hevertek.
Míg Vancouver körül 35-40 Celsius-fokot mértek, Harley és munkatársai infravörös kamerák segítségével 50 fok fölötti hőmérsékleteket regisztráltak a sziklás partok mentén.
A kagylófélék tömeges pusztulása ideiglenesen befolyásolja a víz minőségét, mivel ezek az állatok megszűrik a tengervizet, és eléggé tisztán tartják ahhoz, hogy a napfény lejusson a fenékre, ahol a tengerifű nyújt élőhelyet más fajok számára.
Míg egyes kagylók (kékkagylók) populációi két év alatt regenerálódnak, más kagylófélék és számos tengeri csillag évtizedekig él, és sokkal lassabban áll helyre a populációjuk.
Szakértők szerint a tartománynak alkalmazkodnia kell a klímaváltozás eredményeként a jövőben várható hirtelen és tartós hőhullámokhoz. A következő héten újabb hőhullám érheti el az Egyesült Államok nyugati részét és Kanada délnyugati területeit. A szakértők a szélsőségesen magas hőmérsékletekhez nem alkalmazkodott ökoszisztémák sebezhetőségére figyelmeztetnek.
India lassabban melegszik, és nem értjük teljesen, hogy miért
Elképzelhető, hogy a légszennyezésnek köszönheti a szubkontinens ezt a lassabb melegedést, de más tényezők is beleszólhatnak.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
