Bolygónk sorsa igen eseménydús volt a kezdetekben
Bolygónkba, létének hajnalán, rengeteg kisbolygó csapódott be, egy új kutatás szerint jóval több és nagyobb, mint eddig gondoltuk.
Amikor a Föld mintegy 4,5 milliárd éve a fiatal Nap körüli porkorongból kialakult, még nem volt „kész”, további fejlődését azonban az űrből érkező szállítmányok is befolyásolták. Több százmillió éven át számos bolygókezdemény és kisbolygó ütközött a Földnek, ez régóta ismert, azonban egy új kutatás alapján sokkal több becsapódást élt meg bolygónk, mint korábban véltük.
A becsapódásoknak bolygónk felszínére, annak kémiai összetételére, légkörére egyaránt hatással voltak, és részben ezeknek is köszönhető, hogy a Föld az élet számára alkalmas hellyé vált. Az első egymilliárd évünk történetét egyre fejlettebb modellek, és egyre pontosabb geokémiai mérések teszik világosabbá, s ezekből úgy tűnik, igen fontos események zajlottak ekkor.
A Délnyugati Kutatóintézet (SwRI) szakembere, Dr. Simone Marchi számolt be a nemrégiben zajlott Goldschmidt Geokémiai Konferencián arról az új kutatásról, amelyben e korai becsapódásokat vizsgálták.
Ezeket a becsapódásokat azonban nem egyszerű felkutatni, hisz bolygónkon a tektonikai folyamatok és az erózió eltüntette az ősi nyomokat. Az egyetlen jelet a becsapódás során a légkörbe „fröccsenő” kőzetolvadék mikroszkopikus cseppecskéinek, az ún. szferuláknak az ősi kőzetekben való eloszlása adhatja. A kutatók így új modellt készítettek azokról a becsapódásokról, amelyek a Föld korai időszakában történhettek.
Az eredmények azt mutatták, hogy ez a korai időszak rendkívül gyakori becsapódásokról szólt, és átlag 15 millió évente következett be olyan méretű, vagy még nagyobb, mint ami a dinoszauruszokkal végzett 66 millió éve. A számtalan, legalább 10 kilométeres, aszteroida becsapódása jelentősen befolyásolhatta már azt is, hogy milyen elemek építik fel a bolygónk felszínét és légkörét. Számos jel utal arra, hogy e korai időszakban a Föld légkörének oxigéntartalma (amely a jelenleginél jóval alacsonyabb is volt) igencsak ingadozott, nem egy alkalommal megnőtt, és könnyen elképzelhető, hogy ez a fluktuáció adott lehetőséget egyes létformák kialakulásához.
A kutatók a munkájuk folytatásában már az oxigénszint változásait fogják részletesebben megvizsgálni.