A nagy méretű Dobson-rendszerű távcsövek egyre népszerűbbek a hazai amatőrcsillagászok számára is. A fotózás ezekkel az alapvetően vizuális célra készült műszerekkel is lehetséges, különösen a mai modern csillagászati kamerák elterjedésével és a speciálisan fotózásra tervezett ekvatoriális platform használatával. A nagy átmérő az expozíciós idő összességére jó hatással van, ugyanis egy 508 mm-es átmérővel egy óra expozícióval annyi fotont gyűjthetünk össze, mint egy 254 mm-es átmérőjű – jellemzően fotózásra használ – távcsővel, 4 óra alatt.
A képen látható, hogy az 508 mm-es távcső egyszerűen felszerelhető az általunk fejlesztett, számítógéppel vezérelhető
fotografikus platformra . Így lehetővé válik a hosszú expozíciós idejű fotózás a vizuális használatra tervezett altazimut rendszerű műszerekkel is, amiket nem lehetne komoly átalakítás nélkül rögzíteni egy ekvatoriális mechanikára. Az új technika lényege, hogy segítségével egy nagy átmérőjű távcsövet viszonylag egyszerűen lehet a csillagok követésére használni. Az alábbiakban egy válogatást mutatunk be a műszeregyüttes hatékonyságának demonstrálása céljából.
Forrás: Farkasréti György
A Rák-köd (Messier 1) az égbolt egyik legfiatalabb, ismert szupernóva maradványa a Bika csillagképben látható. 1054-ben huszonhárom napon keresztül új csillagként nappal is látszott. Ezt kínai és arab feljegyzésekből ismertük meg. A szupernóva-robbanás maradványa a köd és a benne található, gyorsan forgó neutroncsillag, más néven pulzár. A fotó egy 406 mm-es távcsővel készült, ZWO ASI 294 MC Pro csillagászati hűtött kamerával 20 darab 3 perces expozíció összegzésével.
Forrás: Farkasréti György
A Szivar-galaxis (Messier 82) az egyik legismertebb szabálytalan alakú csillagontó galaxis az égen. A Nagy Medve csillagképben látható, tőlünk mért távolsága 12 millió fényév. A képen is látható rózsaszín területek hatalmas hidrogénfelhők, melyek a csillagkeletkezés központjai a galaxisokban. A mellékelt kép egy ZWO ASI 294 MC Pro csillagászati hűtött kamerával, 406 mm-es távcsővel 71 darab 120 másodperces felvétel felhasználásával készült.
Forrás: Farkasréti György
A Lófej-köd (Barnard 33) egy sötét felhő az Orion csillagképben, mely az IC434 ionizáltan világító hidrogénfelhő előtt egy sakkfigurára emlékeztető lófejet formál a mi látóirányunkból szemlélve. A köd vizuálisan igen nehezen észlelhető az alacsony kontraszt miatt, fotografikusan viszont gyönyörű részletek jelennek meg. Az 508 mm-es távcsővel és egy ZWO ASI 294 MC Pro csillagászati hűtött kamerával 17 darab 180 másodperces nyers képre volt szükség ehhez a fotóhoz.
Forrás: Farkasréti György
A Bagoly-köd (Messier 97) egy planetáris köd a Nagy Medve csillagképben. A planetáris ködök a Naphoz hasonló csillagok életének végstádiumai. A csillag évszázadok alatt lassan ledobott rétegei alkotta ködösség közepén a hajdani csillag fehér törpévé zsugorodott magja pislákol. A Bagoly-ködöt létrehozó csillag forgástengelyének látóirányunkba dőlése miatt a kidobott anyag ritkább területei adják a „bagoly szemei” illúzióját. A fotó szintén az 508 mm-es távcsővel készült 117 darab egyperces kép összeadásával, ZWO ASI 294 MC Pro csillagászati hűtött kamerával.
Forrás: Farkasréti György
A Gassendi-kráter egy nagy átmérőjű objektum a Holdon, a Mare Humorum északi szélén. Északról csatlakozik hozzá a Gassendi-A kráter, amellyel együtt egy gyémántgyűrűre emlékeztet. A kép a 406 mm-es távcsővel készült videó módban, ZWO ASI 178 MC csillagászati bolygókamerával, 2000 kép legjobb 20 százalékának a felhasználásával.
Forrás: Farkasréti György
A Mars 2020. szeptember 23-i látványa földközelség idején, ami
honlapunkon a hónap asztrofotójaként is szerepelt. Az apró részletek megörökítéséhez a felszerelésen kívül a légkör kiváló, nyugodt állapotára is szükség volt. Így a felszín nagyjából 80-100km-es felbontásban figyelhető meg. A kép a 406 mm-es távcsővel készült videó módban, ZWO ASI 178 MC csillagászati bolygókamerával, 20000 kép legjobb 8 százalékának a felhasználásával.
Forrás: Farkasréti György
Írta és fényképezte: Farkasréti György