Szantorini kitöréseit befolyásolta a tengerszint
A görög sziget, amelyet az ókorban Thíra néven említettek, egy 3600 évvel ezelőtti, történelmi hatású kitöréssel vált ismertté.
A hatalmas robbanásos kitörés során az egykor ép szigetből csak kis csonkok maradtak, ezeket ma kedvelt turistacélpontként ismerjük. A festői szépségű szirtek azonban nemcsak a turistákat, hanem a geológusokat is csábítják: egy csoport az Oxford Brookes Egyetem kutatója, Dr. Christopher Satow vezetésével a vulkáni sziget múltját mérte fel. „A 3600 évvel ezelőtti kitörés során az akkor még kúp alakú sziget középső része elsüllyedt, s ezzel feltárult a vulkán mintegy 200 korábbi kitörésének rendkívül részletes nyoma a szigetből megmaradt szirteken.”
A korábbi kitörések időpontjait a kutatók összehasonlították a korabeli tengerszint adataival, és arra jutottak, hogy a tengerszint igen fontos szerepet játszott a Szantorini kitöréseinek időpontjában, s feltehetően más vulkáni szigetek kitöréseinél is hasonló lehet a helyzet. „A mechanizmus meglehetősen egyszerű: a tengerszint csökkenésével kisebb tömeg nyomja a földkérget, s ez azt eredményezi, hogy a kéreg megrepedezik. Ez pedig azután lehetővé teszi a magma felnyomulását.”
A kutatók szerint, mivel a tengerszint globálisan egyszerre változik, ezért ez a hatás is hasonlóképp érvényesülhet az egész Földön. Azt tudjuk, hogy a hatalmas vulkánkitörések befolyásolhatják a klímát, de – bár ez kevéssé ismert – a klíma is befolyásolja a vulkánokat. „A legutóbbi jégkorszak végén a jégtakaró visszahúzódásával a vulkáni területeken a lecsökkent tömeg miatt megváltoztak a földkéreg feszültségi viszonyai, s ez felgyorsította a vulkánkitörésekhez szükséges repedések kialakulását” – magyarázta a szakember. Ugyanekkor a mintegy 100 méteres tengerszint-emelkedés a vulkáni szigetek környezetében is változásokat okozott, s elméletben ezek működése is megváltozhatott.
Mivel a bolygónk vulkánjainak 57 százaléka szigeten vagy tengerpart közvetlen közelében van, ezért különösen fontos ezen összefüggéseket tisztázni, hogy kiderüljön, a jelenleg is változó tengerszint minként befolyásolhatja az itt élő közösségek életét. A kutatásról készült tanulmányt a Nature Geoscience szakfolyóirat közölte.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
