Egyre több lakott területet fenyeget az árvíz
Alig 15 év alatt 20-24 százalékkal nőtt az árvízveszélyben élő népesség aránya világszerte, és a jövőben ez a helyzet tovább romlik majd.
Minden egyéb természeti katasztrófánál több embert érintenek az árvizek, évente sok-sok milliárd dollárnyi kárt okoznak, és rengeteg ember halálával járnak. Elég, ha a közelmúlt európai vagy kínai árvizeire gondolunk. Az árvízveszélyes területekre vonatkozó korábbi becsléseket felszíni mérések alapján, csapadék- és topográfiai adatok alapján készítették el, ez pedig sok esetben nem felelt meg a valós áradások helyszíneinek.
Egy, a Nature hasábjain közzé tett új tanulmány szerint 2,23 millió négyzetkilométeres területen mintegy 250-290 millió ember él közvetlen árvízveszélyes területen, ez 56-86 milliós növekedést mutat az elmúlt 2 évtized során. A kutatók műholdfelvételek segítségével végeztek elemzéseket a 2000 óta eltelt 15 éves időszakról, 169 országban tapasztalt 913 jelentős árvízhelyzet nagy felbontású képei alapján.
Az elkészült modell a Globális Árvíz Adatbázis (Global Flood Database) bárki számára hozzáférhetően mutatja be a helyzetet, illetve visszakereshetők benne egyes korábbi, jelentős árvízhelyzetek is.
A legnagyobb növekedést arányában Afrika mutatja, ám a legtöbb embert Ázsiában érinti az áradások sokasága. A klímaváltozásnak miatt a következő években ezek a számok tovább nőnek majd, több országra is kiterjedhet az árvízveszély, egyre több embernek kell elhagynia otthonát az áradások miatt. Az előrejelzések szerint Afrikában évente 2,7 millió fő veszítheti el lakhelyét, és ez 2050-re 95 milliós tömeget jelent összességében.
A felmérés eredménye segítheti a várostervezőket is. A számítások szerint minden dollárral, amit megelőzésre költenek el, hat dollárnyi utólagos segélyt takaríthatnak meg.
Új elmélet magyarázza meg a Mars színét
A vörös bolygó a színét a rozsdavörös, vas-oxid tartalmú felszínének köszönheti, de vajon mitől is rozsdásodott be?
Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés
Pontos számítások és összehasonlítások készültek a korábbi eljegesedések és interglaciálisok földpálya-adataival.
A Tejútrendszer nyomai rejtőzhetnek a Földön
A 14 millió évvel ezelőtti galaktikus környezetünk nyomokat hagyhatott maga után a földi üledékekben és talán a korabeli klímára is hatással lehetett.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Nincs olyan magyar város, ahol megfelelő a levegőminőség
Egy friss jelentés szerint a világ városainak 83 százalékában túl magas a szálló por mennyisége.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
