Zsófia, Róbert2021. szeptember 17., péntek
Föld

Minden régiót elér az egyre gyorsabb klímaváltozás

2021.08.10.NG
National Geographic Magyarország

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról, melyet az mta.hu tett közzé. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg.

Forrás: Getty Images

 

A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan átalakulások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak.

Az IPCC hatodik átfogó jelentésének legfontosabb üzenete, hogy a visszafordíthatatlan változások ellenére a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős és fenntartható mérséklése enyhítheti a klímaváltozás intenzitását. A környezetszennyező ipari termelés átalakításának bizonyos hatásai (például a légszennyezettség mérséklése) már rövid idő alatt is nyilvánvaló lenne, de a bolygó hőmérsékletének stabilizálódásához évtizedeknek kell eltelniük, még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is.
A most kiadott tanulmány a hatodik IPCC értékelő jelentés első része a klímaváltozás fizikai alapjaival foglalkozik. A legújabb kutatási eredmények szerint, hacsak nem fogja vissza a világ azonnal és drasztikusan a szén-dioxid-kibocsátást, az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határ (sőt, még a 2 fokos is) hamar elérhetetlenné válik. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a másfél fokos melegedést a következő 20 évben meg fogjuk haladni.
„Ez a jelentés szembenézés a valósággal. Ma már sokkal tisztább képünk van a klíma múltjáról, jelenéről és jövőjéről, ami elengedhetetlen, hogy megértsük, merre tartunk, mit tehetünk, hogyan készülhetünk fel” – mondta Valérie Masson-Delmotte, az IPCC I-es munkacsoportjának társelnöke.
A továbbfejlesztett modellek – és a mért adatok – jól mutatják, hogy régióról régióra nagyon eltérő lesz a klímaváltozás lokális hatása. A szárazföldeken jelentősebb lesz a felmelegedés a globális átlagnál, az északi sarkvidéken pedig az átlag dupláját is meg fogja haladni a felmelegedés mértéke. „A klímaváltozás már ma is hatással van a Föld minden térségére, a legkülönfélébb módokon. Az általunk tapasztalt változások a jövőbeli felmelegedéssel tovább fognak súlyosbodni” – vélekedik Panmao Zhai, az I-es munkacsoport másik társelnöke.
A jelentésben ismertetett modellbecslések szerint a Föld minden régiójában rövidülni fognak a hideg évszakok, és hosszabbodnak majd a meleg évszakok a következő évtizedekben. A felmelegedéssel a szélsőségesen forró időjárási események egyre gyakrabban fogják meghaladni az egészségi, illetve a mezőgazdasági tűrőképesség felső határát. De a változások korántsem csupán a hőmérsékletet fogják érinteni, hanem az időjárás minden összetevőjét, a csapadéktól a szélig, a havazástól és az eljegesedéstől a medrükből kilépő tengerekig.
A klímaváltozás intenzívebbé teszi a víz körforgását, ettől helyenként erőteljesen nő majd a csapadékmennyiség, súlyosabb áradások öntik el a part menti területeket, máshol súlyosbodnak az aszályok. A sarkokhoz közeli területeken várhatóan több lesz a csapadék, a szubtrópusokon viszont szárazság köszönt be, így gyorsul e régiók elsivatagosodása. A monszunjelenség mintázatában is változás állhat be.
Az alacsonyan fekvő part menti területeket egyre magasabb áradások fogják sújtani, ami gyorsítja az eróziót, és fokozatosan lakhatatlanná tesz egész térségeket. A 21. században minden egyes évben bekövetkezhetnek olyan tragikus áradások e területeken, amelyek korábban száz évente csak egyszer fordultak elő, mutat rá a jelentés.
Az IPCC szakértői szerint a felmelegedés hatására jelentős mértékben felolvad a permafroszt (az eddig állandóan fagyott állapotú talaj), nagy térségekből fog eltűnni a téli hótakaró, jégmezők és gleccserek tűnnek majd el, nyaranta pedig teljesen fel fog olvadni az Északi-sark tengeri jege. E hatások önmagát erősítő ördögi körként (úgynevezett visszacsatolási mechanizmusokként) tovább fogják fokozni a felmelegedést. Az óceán is felmelegszik, csökken az oxigéntartalma, a kémhatása pedig egyre savasabbá válik. Ez is egyértelműen az emberi tevékenység hatása, és alapvető változásokat okoz a tengeri ökoszisztémákban. E változások azokat a halászott halállományokat is negatívan fogják érinteni, ami egész emberi közösségek megélhetését és táplálékforrását lehetetlenítheti el. Az IPCC szakértői elkészítettek egy interaktív atlaszt, ahol mindenki megvizsgálhatja, hogy a saját lakhelyét hogyan fogja érinteni a klímaváltozás.
„Évtizedek óta nyilvánvaló, hogy a Föld éghajlata változik, és az emberi befolyás éghajlati rendszerre gyakorolt hatása vitathatatlan” – mondja Masson-Delmotte. Ugyanakkor a jelentés kiemeli, hogy még mindig van lehetőségünk arra, hogy határozott lépésekkel befolyásoljuk a Föld éghajlatának jövőjét. Egyértelműek a bizonyítékok, hogy a szén-dioxid-kibocsátás a klímaváltozás fő mozgatórugója. Ezért az üvegházhatású gázok emissziójának drasztikus csökkentése (és a nettó nulla kibocsátás elérése) elengedhetetlen a bolygó éghajlatának stabilizálásához.
Az IPCC-jelentésen több mint kétszáz tudós dolgozott, és azt 195 ország képviselői fogadták el. Arról már előzőleg sem lehetett senkinek sem kétsége, hogy a tanulmány bizonyítékok hosszú sorát fogja említeni hogyan változtatja meg az emberi tevékenység a bolygó éghajlati rendszerének működését. Ennek üteme, illetve a már jelenleg is folyó változások riadalomra adnak okot.

Egyértelmű, hogy ha a kormányok nem határoznak a mostaninál sokkal drasztikusabb lépésekről az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, akkor a klímaváltozás hatásai még a rossznál is sokkal rosszabbak lehetnek.

A hatásokkal, az alkalmazkodással, illetve a szükséges ellenintézkedésekkel bővebben az IPCC jövőre várható két újabb jelentése foglalkozik.
A jelentés fontos feladata, hogy a novemberben rendezendő glasgow-i klímacsúcs előtt bátor vállalásokra buzdítsa a világ kormányait az üvegházgáz-kibocsátás visszafogásában, írja a Nature tudományos magazin. Az egyértelmű, hogy a jelenlegi kötelezettségek nem elegendők, hogy az ipari forradalom előtti korokhoz képest mért globális felmelegedés mértékét a még elviselhető 1,5-2 Celsius-fok alatt tartsuk. Amint a cikk fogalmaz, „több évtizednyi kutatás után a klímakutatóknak nincsenek kétségeik a tekintetben, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása globális hőmérséklet-emelkedést okoz.” E gázok koncentrációja nagyjából 50 százalékkal emelkedett a 19. század közepéhez viszonyítva, és ez már eddig is több mint 1 Celsius-fokkal emelte meg a bolygó átlaghőmérsékletét. Ha nem lesz gyökeres változás, a közeljövőben akár a 3 fokos melegedés sem elképzelhetetlen.
A felmelegedés egyik első, és sok tengerparti település számára tragikus következménye a tengerszint-emelkedés lesz. Az IPCC erről két évvel ezelőtt kiadott különjelentése szerint az évszázad végére a Föld különböző térségeiben 30-110 centiméternyi tengerszint-emelkedés várható, a szén-dioxid-kibocsátás függvényében, bár egyes szakértők szerint a két méteres emelkedés sem zárható ki. Ilyen szélsőséges változás több tízmillió ember számára teheti lakhatatlanná az alacsonyan fekvő tengerparti régiókat.

Forrás: Getty Images

Ugyanakkor a lokális tengerszint-emelkedés mértékét nehéz előre jelezni, mivel ez nagyban függ az olyan komplex folyamatoktól, mint például a grönlandi, illetve az antarktiszi jégpajzs olvadása, esetleges összeomlása. Grönland és az Antarktisz kiterjedése és az ott felhalmozódott hó/jég-tömeg hatalmas, e területeken az olvadó jég vize a gravitáció hatására a környező tengerekbe áramlik, mely akár jelentősen is emelheti a világóceán szintjét.
Az utóbbi időben több extrém időjárási esemény is megrázta a világot. Németországban és a szomszédos államokban rengeteg emberéletet követelő áradások pusztítottak, Kanadában pedig hőhullám pusztított: Lytton város térségében 49,6 Celsius-fokot mértek, mielőtt a fellobbanó erdőtűz letarolta volna a vidéket.

Korábban a meteorológusok és a klimatológusok óvakodtak, hogy az egyes extrém eseményeket közvetlen kapcsolatba hozzák a klímaváltozással, ez azonban az új tudományos eredmények fényében változni látszik.

Ennek oka részben a statisztikai módszerek fejlődése, amelyek segítségével kiszámítható, hogy egy adott esemény milyen valószínűséggel következett volna be az ember okozta globális felmelegedés nélkül. A másik ok, hogy a klímaváltozás folyamatos súlyosbodásával ténylegesen egyre gyakrabban képes hatalmas aszályokat, viharokat, áradásokat okozni.
A kanadai hőhullám esetében a globális felmelegedés szinte biztosan jelentős tényezőként hatott, és az efféle szélsőséges időjárási események valószínűsége holland kutatók eredményei alapján a 19. század vége óta 150-szeresére emelkedett. A klímaváltozás hatásai ma már nem csupán a jövőre vonatkozó jóslatok, hanem itt és most történnek, a szemünk láttára.

Hozzászólások

A világ egyik vezető vállalatának globális újrahasznosító központja működik hazánkban

A világ egyik vezető vállalatának globális újrahasznosító központja működik hazánkban

Mintegy 3 milliárd forintos beruházással megkezdte hivatalos működését a Philip Morris International (PMI) globális környezetvédelmi újrahasznosító központja Magyarországon.

Nemzetközi összefogással tisztult a Bodrog egy szakasza

Nemzetközi összefogással tisztult a Bodrog egy szakasza

Ismét nagy mennyiségű hulladékot gyűjtöttek a Bodrog Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán a PET Kupa csapatai.

Namíbia fjordjai

Namíbia fjordjai

Jól ismerjük Skandinávia fjordjait, no de mi a helyzet a namíbiaiakkal?

Égi jelenségek 2021. szeptember második felében

Égi jelenségek 2021. szeptember második felében

Beköszönt a csillagászati ősz, jön a telihold, esténként láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást, és együttállásban is gyönyörködhetünk.

Föld körüli űrrepülésre indul négy civil

Föld körüli űrrepülésre indul négy civil

A SpaceX az első űrcég, amely nemcsak űrugrásra, hanem valódi űrutazásra viszi a turistáit.

National Geographic 2021. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket