Július volt a Föld legmelegebb hónapja
A globális felszíni átlaghőmérséklet 2021 júliusában 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi júliusi rekord hőmérsékletet, amelyet 2016-ban, 2019-ben, majd 2020-ban mértek.
Ezzel az idei lett a legmelegebb július a feljegyzések kezdete óta, egyben a legmelegebb az összes hónap közül – olvasható az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) weboldalán, a hírt az MTI tette közzé.
Az 20. század 15,8 Celsius-fokos globális júliusi felszíni (szárazföldi és tengeri) átlaghőmérsékletét 0,93 fokkal haladta meg idei július. Az északi féltekén a szárazföldi felszíni hőmérséklet minden korábbi júliusinál magasabb volt, a példátlannak számító 1,54 fokkal meghaladva a korábbi, 2012-es rekordot.
A NOAA 142 éve méri a Föld hőmérsékletét. Az amerikai ügynökség Európában a második legmelegebb júliust mérte, Ázsiában pedig a mérések kezdete óta ez volt a legmagasabb júliusi hőmérsékletet.
Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S) 2021. augusztus 5-én azt közölte, hogy a tavalyival karöltve az idei a harmadik legmelegebb július volt a világban a mérések kezdete óta. A C3S adatai szerint Európa tekintetében csak 2010 júliusa volt melegebb az ideinél. Az európai légkörfigyelő szolgálat mérései 1950-ig nyúlnak vissza, ám rendszeresen egyeztetik őket a 19. század közepe óta gyűjtött feljegyzéseket őrző adatbázisokkal.
Az eddigi adatokból a NOAA azt a következtetést vonta le, hogy 2021 egésze várhatóan a tíz valaha mért legmelegebb esztendő között lesz.
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
