A klímaváltozás veszélyei a gyermekekre

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, 2021. augusztus 20-án publikált jelentése az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz.

A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él abban a 33 országban, amelyet a riport „rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a part menti áradások, 330 millió gyereket a folyók áradása, 440-et a ciklonok. 600 millió kiskorút veszélyeztetnek súlyos fertőző betegségek, 815 millió gyerekre jelent közvetlen veszélyt ólomérgezés, 820 milliót fenyegetnek a hőhullámok, 920 milliót a vízhiány, a légszennyezettség pedig még ennél is többet.

A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, addig a globális kibocsátás 70 százalékáért csupán 10 ország felelős, és ezek közül csak egy szerepel a listán nagy kockázatú országként. „Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.