200 millió éves ciklusa lehet a Föld mágneses terének
Ősi kőzetmintákba zárt mágnesség elemzéséből szűrtek le következtetést.
Egy angol–amerikai kutatócsoport a Liverpooli Egyetem szakemberei vezetésével egy néhány évvel korábbi elméletre újabb bizonyítékokat talált: bolygónk mágneses terének erőssége kb. 200 millió éves ciklust mutat. A kutatók 200-500 millió éves skóciai vulkanikus kőzeteket vizsgáltak meg speciális technológia segítségével, amellyel képesek a kőzet keletkezése idején fennállt földmágnesség meghatározására a szakemberek.
Azt találták, hogy a 332-416 millió évvel ezelőtti időszakban a földmágnesség a mainak kevesebb mint a negyede erősségű volt csupán, s ebben hasonlít egy kb. 120 millió évvel ezelőtti időszakra is. A PNAS tudományos folyóiratban közzé tett tanulmány szerint a mérési eredmények egy korábbi elméletet támogatnak, miszerint bolygónk mágneses mezeje 200 millió éves ciklusokban legyengül. A korábbi vizsgálatokat akkor nem sikerült elég hosszú időre visszanyúló adatokkal megtámogatni.
A Föld mágneses mezeje véd minket az életre végzetes sugárzásoktól, ám, mint azt ma már jól tudjuk, se az iránya, se az erőssége nem állandó. A múltbéli változásainak megismerése segít megérteni a működését, és azt is, hogy vajon a jövőben miféle változásokra számíthatunk. Egy 2020-ban született tanulmány arról szólt, hogy a devon végi, 359 millió éve volt kihalást erős UV-B sugárzás válthatta ki, amelyet kötöttek már szupernóva-robbanáshoz és az ózonpajzsunk eltűnéséhez is. A mostani vizsgálatok azonban arról árulkodnak, hogy ez időben egybe esett a paleozoikum közepi nagyon gyenge földmágnesség időszakával is, amelyet MDPL betűszóval emlegetnek a szakemberek.
A most kapott adatok jól kiegészítik más kutatások adatsorait, így teljesebb, hosszabb időszakot átfogó eredmények állnak már rendelkezésre. A nagyjából 200 millió éves ciklus a Föld belsejében lejátszódó folyamatokhoz köthető, azonban e mélybeli történések felszíni, hozzáférhető bizonyítékai a bolygónk aktív geológiai, tektonikai folyamatainak áldozatául esik, s jórészt megsemmisül, ezért is kell megbecsülni minden, nehezen megtalálható apró bizonyítékot.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
