Móric, Tamás2021. szeptember 22., szerda
Föld

Elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok: mi lehet a megoldás?

2021.08.27.NG
National Geographic Magyarország

Évente átlagosan több mint 6 millió tonna hulladék kerül a folyókba, tengerekbe vagy óceánokba, ami teljesen tönkreteszi a helyi ökoszisztémát. A természet körforgásának köszönhetően a műanyag ráadásul nemcsak a vizet szennyezi – hiszen a Nap ultraibolya sugárzásának hatására a műanyag széttöredezik –, hanem a vízben élő élőlények is ezt fogyasztják el. Ezeket a halakat később kifogják, mi pedig megesszük őket.

Forrás: Shutterstock

 

Ami a levegőnek az ezernyi káros vegyi anyag, amely az autók kipufogóin, a gyárak kéményein, az erdőtüzek által, a szemétégetés alkalmával és a dohányzáskor keletkező füsttel a légkörbe jut, az a víznek a hajók üzemanyaga, az emberek által termelt hulladék és a mikroműanyag. Egyes becslések szerint az óceáni hulladék 20-30 százaléka cigicsikk, ami azt jelenti, hogy ha nem változtatunk e káros szokásunkon, 10 év múlva több cigarettacsikk lehet az óceánokban, mint hal, 2050-re pedig több műanyag lesz a vizekben, mint kifogható élőlény!

Azt ma már a világ minden táján kezdik felismerni az emberek, hogy az egyszer használatos műanyag termékeket ki kellene tiltani mindenhonnan. Sőt, már nem csak az emberek, a döntéshozók is felismerték a tiltásra vonatkozó rendelet fontosságát: idén júliustól ugyanis életbe lépett az egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazásának korlátozására vonatkozó európai uniós direktíva, amelynek értelmében már nem lehet árusítani például műanyag evőeszközöket, szívószálakat vagy fültisztító pálcikákat. Emellett a műanyagot tartalmazó termékek, így a filtert tartalmazó dohánytermékek és kiegészítők dobozai is speciális környezetvédelmi jelölést kapnak, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az adott termék műanyagot tartalmaz, ezért fontos, hogy azt ne dobjuk el, hanem a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezzük. Ez természetesen semmilyen változást nem jelent ezen termékek összetételére vonatkozóan. A jelölés ugyanis nem egy-egy konkrét termék esetében merül fel, kizárólag az európai szabályozás miatt tüntetik fel az érintett termékeken.

A legjobb persze az lenne, ha soha nem is használtunk volna ilyen anyagot, illetve ha átmenetileg még használunk, akkor megpróbálnánk találni valami kevésbé környezetszennyező alternatívát rá. Ez a fajta tudatosság, valamint tájékozódás életünk valamennyi területére igaz lehet! Mivel a levegőből egyelőre nem tudjuk kivenni a már légkörbe jutott káros anyagokat, ezért fontos, hogy megelőző intézkedéseket tegyünk. Ilyen például a hulladékégetés tiltása, ami az égés során keletkező káros anyagok miatt ártalmas a környezetre és ránk nézve egyaránt. Az elektromos autók elterjedése is ezt a folyamatot segíti, ahogy a napenergia felhasználásáról szóló cikkek is arra világítanak rá, hogy különböző fosszilis anyagok égetése helyett másként, sokkal környezettudatosabban is hozzá lehetne jutni az egész országot ellátó energiamennyiséghez. A felesleges papírhulladék halmozását kiváltó elektronikus jegyek, bérletek is apró, de hatékony lépések az ártalomcsökkentés irányába, ahogyan a plasztik flakonok, zacskók használatának mellőzésére figyelmeztető mozgalmak is.

Hasonlóképpen fontos a környezeti ártalomcsökkentés a dohányzás esetében is: mivel a szemetelés megszüntetésének legfenntarthatóbb módja a megelőzés, ezért az a legfontosabb, hogy ha valaki dohányzik, akkor semmiképp ne dobja el a csikket, hanem helyezze a megfelelő hulladéktárolóba, így is csökkentve a környezeti ártalmakat. Az új típusú, füstmentes dohánytermékek fejlesztői már a tervezési és gyártási folyamat során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az új típusú termékek a környezetet kevésbé terheljék, az elektronikus eszközök pedig újrahasznosíthatóak legyenek.

Emellett ma már elérhetőek többféle, zsebben is elférő, hordozható hamutálak és csikktartók, hogy akkor se kelljen azokat eldobni, amikor épp nincs egyetlen elérhető hamutartó vagy szemetes sem a környéken.

A dohányzás kétségtelenül káros szokás, hiszen amellett, hogy az égése során keletkező füst szennyezi a levegőt, ártalmas az egészségre is. A cigaretta égése közben keletkező füst tele van vegyi anyagokkal, melyekből 93-ról már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért ha nem dohányzik, ne is kezdje el! Ha már dohányzik, akkor minél előbb tegye le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai, ezzel csökkenthető legnagyobb mértékben a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Vannak azonban olyan felnőtt dohányosok, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem teszik le a cigarettát. Számukra jelenthetnek előrelépést a füstmentes technológiák.

Ezek az égés és füst nélkül működő alternatívák a cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagy fokú ártalomcsökkentés érhető el.
Mivel ezeknél a technológiáknál a károsanyag-kibocsátás lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos dohánytermékek esetében, így ezek nem csak a dohányzót, annak szűkebb és tágabb környezetét is kevésbé terhelik, és a légszennyezéshez is sokkal kevésbé járulnak hozzá, mint a hagyományos, égéssel és füsttel járó termékek.
Fontos tudni, hogy ezek sem kockázatmentesek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, illetve ezen technológiák hosszú távú hatását még kutatják. A károsanyag-kibocsátás mértékének csökkenése és az egészségkárosító hatás csökkenésének mértéke közötti összefüggésre még nem áll rendelkezésre bizonyíték. Fontos azt is megjegyezni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk az ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

A füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.

Ahogyan a dohányzás, a műanyaghulladék kezelése is globális probléma, amely így vagy úgy, de mindenkit érint. A műanyag használatának mellőzésével és az újrahasznosítással tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. A dohányzás okozta ártalmakat úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, azaz a leghatékonyabb továbbra is az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél hamarabb leszokunk róla.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Hozzászólások

Egyetlen ország felel csak meg a klímacéloknak

Egyetlen ország felel csak meg a klímacéloknak

Úgy tűnik, a fejlett országok nem tesznek elég erőfeszítést.

Dobj le 100 kilót! Kampány indult a klímabarát hétköznapokért

Dobj le 100 kilót! Kampány indult a klímabarát hétköznapokért

Válaszd a kisebb széndioxid-kibocsátással járót, a kevésbé ártalmasat! Ez az üzenete a „Dobj le 100 kilót” kampánynak.

50 év után újra vulkánkitörés

50 év után újra vulkánkitörés

A Cumbre Vieja vulkán utoljára 1971-ben tört ki,

A világ egyik vezető vállalatának globális újrahasznosító központja működik hazánkban

A világ egyik vezető vállalatának globális újrahasznosító központja működik hazánkban

Mintegy 3 milliárd forintos beruházással megkezdte hivatalos működését a Philip Morris International (PMI) globális környezetvédelmi újrahasznosító központja Magyarországon.

Nemzetközi összefogással tisztult a Bodrog egy szakasza

Nemzetközi összefogással tisztult a Bodrog egy szakasza

Ismét nagy mennyiségű hulladékot gyűjtöttek a Bodrog Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán a PET Kupa csapatai.

National Geographic 2021. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket