Égi jelenségek 2021. szeptember első felében

A langyos nyári éjjeleket felváltják az ősziek, beindul a szarvasbőgés, és ezzel elkezdődik a vadászidény, amely miatt nagyon sok helyen erdőlátogatási tilalom lép érvénybe. Mielőtt terepi fotózásra indulnánk, feltétlenül ellenőrizzük a kiszemelt helyszínt, a helyi erdészetek, vadásztársaságok, önkormányzatok honlapján. A tilalom a nevével ellentétben nemcsak erdőkre, hanem rétekre is vonatkozik!

Hajnali holdsarló a Jászol-halmazzal 4-én

A 9,8 százalékos megvilágítású holdsarló hajnali 3 körül kel fel, azonban nekünk nem kell ennyire korán kibújni az ágyból, ha szeretnénk megnézni az együttállást: 4:30-4:45 körül bőven elég, a páros ekkor már 15 fokos magasságban jár, a sarló alatt, kissé jobbra találjuk a halmazt, alig 2 fok távolságban. A sarló kis megvilágítása miatt szépen fényképezhető együttállást kapunk ezen a hajnalon. A Hold megvilágítás nélküli oldalán szépen derengő földfényre is számíthatunk, így egy teleobjektíves fotón különösen szép lesz a végeredmény. A megfigyeléshez az északkeleti-keleti égrészre kell rálátni majd.

Hajnali holdsarló és ISS 5-én

A sarlót 5-én már csupán 4,2 százalékos megvilágításban láthatjuk, vagyis egészen vékonyka lesz csak, ám annál látványosabb, feltűnő földfénnyel. Amennyiben tiszta lesz az ég, 3:44-03:45 körül a holdsarló mellett elrepülő Nemzetközi Űrállomást is megfigyelhetjük. A keleti ég alján lenyugvó ISS a horizonthoz közeledve eléggé elhalványul már, s könnyen beleolvad a pirkadat fényeibe, főként, ha párás a levegő, de megfelelő időjárás esetén a horizontig követhetjük a lassan mozgó pöttyét. Az átvonulást egyébként az északnyugati-északi égrészen jóval fényesebben is látjuk az ezt megelőző percekben.

Az Űrállomás a hónap első felében a hajnali időszakban jár felettünk, ám a hónap közepétől már este is látni fogjuk, erről majd a szeptember második feléről szóló cikkben esik szó. Aki szeretné megfigyelni az átvonulásokat, az pl. a Heavens-above.com oldalon talál előrejelzést.

Alkonyi holdsarló 8-án és 9-én

A sarló megfigyelésére az őszi alkonyok sajnos nagyon nem ideálisak, mivel a pályája geometriája miatt nagyon közel látjuk a Naphoz. Aki szeretne próbálkozni, annak a következőket ajánljuk.
8-án kb. fél órával napnyugta után a 3,7 százalékos megvilágítású sarlót 5 fokos magasságban kereshetjük a még nagyon világos nyugat-délnyugati horizonton, sok időnk nem lesz, mivel egy órával a napnyugtát követően a Hold is elbúcsúzik.
9-én háromnegyed órával napnyugta után érdemes keresni az ekkorra már 9,2 százalékosra hízott sarlót a délnyugati horizont felett 5 fokkal, s tőle jó 6 fokra balra a Vénusz ragyogó fénypontját is megpillanthatjuk. A Hold a nap után 1 óra 50 perccel nyugszik, ami nem tűnik kevésnek, azonban a pálya geometriája miatt továbbra sem lehet könnyen megfigyelni.
Mindkét alkonyon tiszta idő és jó rálátás kell a horizontra!

Már megfigyelhetjük az őszi állatövi fényt hajnalonta

A holdmentes időszakot érdemes lehet kihasználni arra is, például ha az ISS átvonulását vagy a hajnali holdsarlót várjuk, hogy az állatövi fényt is megfigyeljük. Ehhez vidéki, sötét, fényszennytől mentes égre lesz szükségünk, és persze tiszta, páramentes és felhőtlen égre. Az állatövi fényt az őszi időszakban (egészen decemberig) a hajnali órákban láthatjuk, helyszíntől függően 2,5-2 órával napkelte előtt jelenik meg a keleti égen a jobbra dűlő, ferde fénykúp. Ha tiszta az idő, akkor kb. 1 órával napkelte előtt fog elhalványulni, a legszebb arcát 1,5 órával napkelte előtt mutatja. Alapvető feltétele a megpillantásának, hogy ne legyen zavaró fény az égen, illetve a keleti horizontunkon, a megfigyelőhelyet ez alapján tervezzük meg. Egy kisebb-közepes méretű város fényei nagyjából 30 km távolságig lehetnek zavaróak, egy nagyvárosé ennél is távolabb hat az ég minőségére.
Az állatövi fény a Naprendszer keringési síkjában lévő mikroszkopikus porszemcsék fényszóró-visszaverő hatásának köszönhetően látszik, e szemcsék a napfényt verik vissza, illetve szórják.

Meteorok szeptember elején

Nagy meteorrajok ekkor nem aktívak, azonban a türelmes égleső mégse unatkozhat. Szeptember 1-jére virradóra az Aurigidák meteorjainak maximuma következik, e meteorok a Szekeres (Auriga) csillagkép közeléből indulnak ki, és bár a 24 százalékos Hold a radiáns közelében jár, ez ne bátortalanítson el senkit. A 23 óra utáni időszakot érdemes a meteorvadászattal tölteni, s ha az előzetes számítások beigazolódnak, 23-24 óra közt egy kis plusz aktivitást is kaphatunk e rajtól. Mivel ilyenkor még nagyon alacsonyan áll a radiáns, ezért ebből, ha pontos a számítás, nem sokat látunk (Ázsiára koncentrálódik az esemény). Ha 1-2 órát késik a várt kitörés, akkor viszont akár szerencsénk is lehet, az óránként 20-25 körüli gyors meteor megpillantásával. A korábbi kitörésekre jellemző volt a sok fényes rajtag. Természetesen ezeket az előrejelzéseket ne vegyük készpénznek, inkább csak lehetőségként tekintsünk rájuk.

Az időszak másik aktív raja a Szeptemberi Epszilon Perseidák, amelynek maximuma 9-én lesz. E raj szintén gyors meteorokat ad, és 9-én a hajnal előtti órákat érdemes rászánni a megfigyelésekre, óránként 3-4 meteort ad a raj, ám ezek többnyire fényesek, látványosak. Holdfény nem zavarja az észlelést, és akár a hajnali állatövi fény megfigyelésével is egybevonhatjuk a meteorlesést.

10-étől elindul az ősz leghosszabban elnyúló meteorkomplexumának időszaka is, megkezdődik a Tauridák hullása, elsőként a Déli Tauridák lassú rajtagjai indulhatnak be. E raj darabra nagyon kevés meteort ad, azonban igen sok a nagyon fényes tűzgömb ezek közt, amelyekre már akár szeptember közepén is számíthatunk. Inkább csak a létezéséről érdemes tudni, hisz az ősz során bármikor találkozhatunk e meteorokkal, az őszi tűzgömbök jelentős része köthető valamelyik taurida rajhoz. Az Északi Tauridák raja október közepén indul majd be.