Tenger alatti vulkánkitörés japán vizeken
Az Ivo Dzsima közelében lévő tenger alatti vulkán augusztus közepén produkált robbanásos kitörést.
A Fukutoku-Okanoba nevű vulkán a tenger felszíne alatt mintegy 25 méterrel rejtőzik, ám időnként életjelt ad magáról. Az esetek jó részében ez abból áll, hogy a helyszínen zöldesre színeződik a tengervíz a vulkánból kiáramló kén miatt, esetleg kissé gőzölög is. 2021. augusztus 13-án azonban ennél jóval többet mutatott magából a vulkán: heves robbanással tört ki, kitörési felhője igen nagy magasságba jutott fel, műholdas mérés alapján 16 kilométerre, vagyis a sztratoszféra alsó határrégiójába, számolt be az Earth Observatory.
„A tenger alatti kitöréseknél azon múlik, mennyire jár majd erős robbanással az esemény, hogy milyen arányban áll a kitörés anyaga – így a láva, a vulkáni hamu és a gázok, s a víz. Ha a kitörés anyagához képest nagyon sok a víz, akkor kevéssé erős robbanás várható, azonban amikor viszonylag kevés víz társul a kitörés anyagához, akkor erőteljes robbanás következik be” – magyarázta Erik Klemetti, a Denison Egyetem vulkanológusa. „Ha a kitörés mindössze néhány méter mély vízben történik, akkor ez is rátesz a robbanékonyságra.”
A japán vulkán friss kitörését a japán parti őrség egy arra járó repülőgépéről vették észre, ám kicsivel ezt megelőzően már a Himawari–8 műhold felvételén is látszott az egyre növekvő kitörési felhő. Hamarosan a Terra műhold következett, amely a hófehér, jórészt vízgőzből álló, sok száz kilométerre nyugatra elnyúló felhőt örökítette meg. Az ezt követő napon, 14-én a NASA „CALIOP” nevű műszerével mérték meg a kitörési felhő magasságát.
Azonban a japán hatóságok nem vártak eddig: a kitörés kezdete után pár órával már kiadták a légkörbe jutó vulkáni hamuról szóló figyelmeztetést, ez ugyanis a repülés számára rendkívüli veszélyforrást jelent. Különösen a nagy magasságba, a normál légi útvonalaknál, vagyis kb. 10 kilométernél magasabbra kerülő vulkáni hamutól tartanak, az ilyen kitörési felhőkből kihullhat a hamu az alatta elszálló repülőgépekre is. Nehéz ilyenkor eldönteni, hogy hol húzódik a biztonságos repülés határa. A japán kitörést követően számos Fülöp-szigetekről Japán felé tartó légi járatot kellett törölni.
A kitörés érdekességei ezzel még nem értek véget. A vulkánkitörést követően kis szigetecske született, amely azonban igen laza anyagból áll, ilyen a tenger alatti hegy korábbi működésekor (legutóbb 1986-ban) is kialakult, de csak azért, hogy azután hamarosan elmossa a hullámverés. A 2021. augusztus 17-én készült Landsat 8 felvételen láthatjuk a kis zárójelhez hasonló szigeteket, amelyeket a vulkán tetejének ideiglenes jelzéseként foghatunk fel. Azt nem lehet tudni, vajon meddig maradnak majd a tenger felszíne felett.
A Landsat felvételén még egy izgalmas dolgot megismerhetünk: a kitöréskor a felszínre jutott horzsakő alkotta hatalmas kiterjedésű „úszó szigeteket”. A horzsakő apró hólyagokból épül fel, amelyet levegő tölt ki, s így a víz felszínén lebeg, majd egy idő – nem ritkán hosszú hónapok vagy évek – elteltével a víz apránként beszivárog e hólyagokba, s így a nehézzé váló kövek elsüllyednek. Addig azonban a tengeri élővilág számára jelenthetnek búvóhelyet. Azonban, ami az élővilágnak pozitív hatású, az a hajózás számára veszélyforrás, a kő megkarcolhatja, megsértheti a hajók testét vagy a propellereit, eldugulhatnak tőle a hűtőrendszerei, motorjai.
A tenger alatti vulkánkitörésekről azonban még mindig nagyon kevés adat áll rendelkezésre, e kitörések általában a lakott helyektől távol esnek, szemtanúk nélkül, így gyakran csak a műholdképek figyelmeztetnek rájuk, esetleg repülőgépekről veszik észre őket. Nem ritka az sem, hogy a „semmiből” megjelenő horzsakő-szigetek jelzik csupán, hogy volt valahol egy tenger alatti kitörés.