Geotermális fűtés a Thwaites-gleccser alatt

Ez a mérték nem tűnik nagynak, azonban a számítások szerint emelkedni fog, mivel ez a gleccser a leginkább instabil, s igen gyorsan változik a mozgása. A gleccser e tulajdonságait eddig részint a klímaváltozásnak, részint a gleccser tengerfenéken nyugvó részénél a melegebb tengervíz beáramlásának tulajdonították. Van egy harmadik tényező is, amelynek azonban egészen eddig csak sejtették a létét, így nem is lehetett a számításoknál a valós jelentőségének megfelelően figyelembe venni.

Német és angol kutatók végeztek vizsgálatokat a Thwaites-gleccser alatti kőzetek hővezetésére, hőmérsékletére vonatkozóan, s arra jutottak, hogy jóval melegebb a gleccser alatt a kőzet, mint vélték, ez pedig jelentősen befolyásolja, milyen sebességgel mozog a gleccser. Az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sarki- és Tengerkutatási Centruma, valamint a Brit Antarktiszi Felmérés szakemberei vizsgálták meg a földkéreg tulajdonságait a Nyugat-Antarktika alatt.

A Kelet-Antarktikával ellentétben Nyugat-Antarktika geológiailag fiatal, és a földkéreg itt nem egyetlen, nagy vastagságú (40 km) tömbből áll, hanem számos apróbból, melyek ráadásul vékonyabbak is, és egy hasadékvölgyrendszer választja el ezeket egymástól. E rendszerben a hasadékoknál gyakran csupán 17-25 km vastag a földkéreg.

A kutatók méréseket végeztek a régióban, s távérzékeléssel kinyert mágneses adatok alapján feltérképezték a jég alatti kőzetek hőáramlását, vagyis az, hogy mennyire közvetítik a Föld mélye felől érkező hőt a felszínre. Arra jutottak, hogy a Thwaites-gleccser alatti területen a hőáramlás nagyon hasonló a jól ismert kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyben mért értékekhez.

A pontos hőmérsékleti értéket, amit a gleccser alatt mérni lehetne, nem lehet megállapítani, az ugyanis számos tényezőtől függ még, például attól, hogy szilárd kőzeten siklik a jég, vagy vízzel átitatott üledékréteg választja el a kőzetet a gleccser aljától. Az azonban egyértelmű, hogy a Thwaites-gleccser „padlófűtése” hozzájárul a jég gyorsabb mozgásához.

Hamarosan megkezdődik egy amerikai–német–brit közös kutatás, amelyben a gleccser aljáig fúrnak majd le, és így ott, helyben elvégzett mérésekkel is megismerhetik a hőviszonyokat. Ebből majd kiderül, hogy mennyire voltak pontosak a távérzékeléssel kapott adatok, amelyek egyébként igen nagy területre vonatkozóan készültek most el. Mindezek segítségével azután már egészen pontos számításokat végezhetnek a geotermikus fűtés szerepéről is.