Hevesebbé teszi-e a viharokat a légszennyezés?

Azt mérik fel, hogy a légkörben lévő szennyező aeroszolok, mint a por, a korom, a füst és hasonló anyagok milyen hatással vannak a zivatarok kialakulására és hevességére.

Mintegy 100 éve tudjuk, hogy a légszennyezés befolyásolja az időjárást, és azt is, hogy például a hétközi közlekedésből eredő szennyezés miatt egyes helyeken többször nagyobb a szennyezőanyagok koncentrációja a hétvégi időszakban. A közvetlen hatások felmérése most ahhoz járulhat majd hozzá, hogy pontosabbá váljanak a viharokra vonatkozó, és a klimatológiai előrejelzések.

A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium vezeti a vizsgálatokat, amelyben számos egyetem és kutatóintézet is részt vesz, s amelyek során a városban és azon kívüli területeken 4 pontról végeznek folyamatos méréseket. A 2022-es nyári viharszezon idejére még több intézet, köztük a NASA is csatlakozik, hogy a legizgalmasabb eseményekről minél teljesebb adatokat tudjanak begyűjteni.

Houstont a nedves szubtrópusi éghajlat, a rengeteg ipari és természetes aeroszolforrás ideálissá teszi e vizsgálatokra. Mivel tengerparti város, ezért van tengeri eredetű sós aeroszol, jelentős a kőolaj-finomítókból és az erőművekből származó szennyezés, de hatalmas a forgalom is, és ideérnek a nyugati államok erdőtüzeinek füstfellegei is.

„Igen sok zivatarunk van, emellett légszennyezésből származó, és természetes eredetű finomszemcsés részecskék is jelen vannak a légkörünkben” – magyarázta James Flynn, a Houstoni Egyetem kutatója. Egyes elméletek szerint e szemcsék késleltethetik a csapadék kialakulását, ám, amire elkezd esni, nagyobbakká válnak az esőcseppek.

Az ARM nevű állami légkörkutató mobil laboratóriuma szállítókonténerekbe beépített mérőműszerből áll, és a világ számos pontján használták már, most a Houston melletti Galveston-öbölben helyezik el őket, ahol mind a közlekedés, mind az ipar igen jelentős. A műszerek a felhőképződés folyamatát fogják követni, amellett, hogy a különböző aeroszolok mennyiségét, eloszlását, szemcsenagyságát és kémiai tulajdonságát is megmérik. Ezen felül több mint ezer alkalommal bocsátanak fel meteorológiai ballont is a helyszínen, amelyek segítségével nagy magasságig követni lehet majd a légkör állapotát. Méréseket végeznek közvetlenül a tengerparton is, és egy, a várostól kissé távolabbi, tisztább levegőjű helyszínen.

Mind a mérések irányításában, mind az adatelemzésekben szerepet kap a mesterséges intelligencia is, a gyűjtött adatok pedig bárki számára ingyen hozzáférhetőek lesznek. Az adatok rengeteg időjárási folyamatba betekintést engednek majd, és nemcsak Houston esetére, hanem a világ számtalan más helyszínére is alkalmazhatóak lesznek az itteni felfedezések, és a címbéli kérdésre is válasz születhet majd.