Első pillantásait veti a Merkúrra a BepiColombo

Az Európai Űrhivatal (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) szondája, a BepiColombo 200 kilométerrel a Merkúr felszíne felett repült el – összehasonlításként: ez kb. fele akkora távolság, mint a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás keringési magassága.

Az űrszondának összesen 9 hintamanőverre lesz szüksége ahhoz, hogy 2025-ben majd pályára állhasson a Merkúr körül, az elsőt augusztusban a Vénusz mellett tette meg, a mostani manőverre magyar idő szerint október 2-án, hajnali 1:34-kor került sor, ekkor volt legközelebb a Merkúrhoz az űrjármű.

Természetesen e manőver során is készültek felvételek és tudományos mérések, bár a nagy felbontású kamera még takarásban van a több egységből álló szondán, és csak a fő, keringő fázisban válik majd szabaddá. A szonda a Merkúr éjszakai oldala felől közelített, és a legnagyobb közelségkor is sötétben volt, ez a helyzet pedig nem ideális a fotózásra, így csak a legnagyobb közelséget követő ötödik percben készített először felvételt az űrjármű megfigyelésére használt fekete-fehér kamerája mintegy 1000 kilométer távolságból. A kamerák mellett 11 mérőműszer is működött az átrepülés ideje alatt, pl. mágneses- és részecskemérések készülnek.

Az első fotókat ugyan október 2-án reggelre vártuk, de a legelső képek túlexponáltak lettek, így azokat végül nem tette közzé az ESA, helyettük késő délelőtt került ki egy már 2418 km távolságból, pár perccel később készült, amelyen a Merkúr megvilágított íve mellett részben az űrszonda is látszik. A Merkúr északi féltekéjére látunk rá a felvételen, ahol egy nagy, pajzs, vagy állatbőr alakú sima felületű felszíni forma a legfeltűnőbb: a Rūdaki perzsa költőről elnevezett terület, a Rūdaki-síkság, amelynek közepén az Italo Calvino olasz íróról elnevezett Calvino-kráter látható. Kissé lejjebb, már a bolygó pereme irányában, a szinte hófehér színben látszó, 166 km átmérőjű Lermontov-krátert is láthatjuk (Mihail Lermontov orosz költő, drémaíró), amely a benne található, a Merkúron ritka illó anyagoknak köszönheti a világos színét. A BepiColombo egyik fő feladata majd pont ezeknek a ritka helyszíneknek a vizsgálata lesz.

Az átrepülésre a szonda névadója, Giuseppe „Bepi” Colombo születésének 101. évfordulóján került sor.