Egyre gyorsabban melegszik Afrika

Afrikában jelenleg a Kilimandzsáró (Tanzánia), a Ruwenzori (Uganda / Kongói D.K.) és a Mt. Kenya (Kenya) hegytömbjének tetején található némi jég, azonban a Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint két évtizeden belül véglegesen eltűnhetnek e jeges területek.

Amennyiben a felmelegedés folytatódik, a Mt. Kenya már hamarabb elveszítheti jegét, s ezzel bekerül az első olyan hegyeket tartalmazó listára, amelyek az ember okozta klímaváltozás miatt veszítették el jégtakarójukat. Bár a jég mennyisége e helyszíneken ahhoz kevés, hogy édesvíz-forrásként szolgáljanak, azonban ökológiai és gazdasági jelentőségük nagy, így a sokak számára egyetlen megélhetési lehetőséget biztosító turizmushoz jelentősen hozzájárulnak.

A felmérések komor képet festenek Afrika helyzetéről. Annak ellenére, hogy a kontinens szén-dioxid-kibocsátása igen alacsony, a klímaváltozás a hőhullámokkal és hosszú aszályos időszakokkal egyre jobban sújtja majd.

A világ 20 legnagyobb gazdasága felel a szén-dioxid-kibocsátás több mint kétharmadáért, Afrika, vagyis a teljes kontinens csupán a kibocsátás 4 százalékáért felelős, ám a leginkább veszélyeztetettek közt van, ami a klímaváltozás hatásait illeti. Nemcsak a fizikai körülmények válnak egyre rosszabbá, hanem az érintett emberek létszáma is nő.

Egyes országok már most súlyos krízishelyzeteket élnek át, például 2021-ben Madagaszkáron az évtizedek óta nem tapasztalt súlyosságú nyári aszályok miatt mintegy egymillió embert érintő éhínség alakult ki. „A családok, az emberek nem háborúk vagy konfliktusok miatt éheznek és haldokolnak, hanem a klímaváltozás miatt” – mondta David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője a madagaszkári helyzetről. „Ez a régió semmivel se járult hozzá a klímaváltozáshoz, mégis ők fizetik a legnagyobb árat miatta.”

„Afrika fokozottan éli meg az időjárás- és a klíma változékonyságát, ez pedig katasztrófákhoz és súlyos gazdasági, ökológiai és társadalmi hatásokhoz vezet. A számítások szerint 2030-ra, ha nem teszünk semmit ellene, 118 millió extrém szegénységben (kevesebb, mint napi 1,9 dollárból, vagyis kevesebb mint kb. 570 forintból) élő embert érintenek majd az aszályok, áradások és az extrém meleg. Ez pedig tovább terheli majd az amúgy is nehéz helyzetben lévő szegénység elleni küzdelmet, és jelentősen visszaveti a gazdasági fejlődést” – mondta H.E. Josefa Leonel Correia Sacko, az Afrikai Unió Bizottság vidéki gazdaságáért és mezőgazdaságért felelős biztosa.

Az extrém időjárás 2020-ban se kímélte a kontinenset, volt, ahol az aszály, volt, ahol pedig hatalmas esőzés okozott katasztrófát. Az élelmiszer-biztonságra ezeken túl hatott a koronavírus-járvány is, illetve Kelet-Afrikában a még 2019-ben kezdődött sáskajárás is.