Hatszorosára is nőhet Nepálban a földcsuszamlások száma

Harminc éves leltárt készített a Plymouth-i Egyetem szakembere vezette angol kutatócsoport arról, hogy milyen események és mennyi földcsuszamlást, sziklaomlást okozhatnak a Himalájában. A nepáli monszun időszakában, vagyis június és augusztus között számtalanszor zúdulnak le a hegyoldalakon az omlások, a kutatócsoport most az 1988-2018 közti csapadékmennyiség adataival és műholdas felvételek elemzésével vizsgálta meg az összefüggéseket az extrém esőzések, a földrengések és a csuszamlások közt.

Az elemzésekkel egyértelmű összefüggést tudtak kimutatni a monszun erőssége (vagyis annak csapadékmennyisége) és a csuszamlások közt. Kiderült, hogy 1993-ban és 2002-ben különösen erőteljes felhőszakadások voltak, amelyek hatására négyszeresére nőtt a csuszamlások mennyisége egy átlagos monszunhoz képest. Hasonlóan nagy eltérés volt az átlagtól a 2015-ös Ghorka-földrengés idején, ekkor a normál monszunhoz képest hatszorosára nőtt a csapadék kiváltotta csuszamlások mennyisége. A földrengés hatására bekövetkezett változások még a 2016-os monszun alatt is növelték a csuszamlások számát, és csak 2017-ben állt vissza az átlagra azok mennyisége.

A kutatók abban bíznak, hogy a felmérésük – amelynek eredményét a Nature Communications folyóirat közölte – segítségére lehet a nepáli döntéshozóknak és a lakosságnak a természeti katasztrófákra való felkészülésben. A változó klímával a monszun is átalakul, és a számítások szerint Nepálban gyakoribbá válnak a jövőben a rövid idő alatt sok csapadékot adó viharos események, ezek pedig a lakóházakat vagy az infrastruktúrát károsító csuszamlások, omlások számának növekedésével is együtt járnak majd.

A mostani felmérésbe ugyan már nem tartozott bele, de 2021 októberében is súlyos problémát jelentettek a heves esők okozta csuszamlások és villámárvizek: ezek egy három napos esőzést követően legalább 77 halálos áldozattal jártak.