Homoktenger hullámokkal

A Namib-sivatag akár a helyszínen, akár a világűrből nézzük, igen látványos, e helyen találjunk bolygónk legmagasabb homokdűnéit is.

A Namib-sivatag része a Namib-homoktenger nevű, 34 ezer négyzetkilométeres terület (ez kb. Hollandia területének felel meg), amely az Atlanti-óceán partjától a kontinens belseje felé nyúlik. A régióról egy nanoműhold szenzora, a HawkEye (Sólyomszem) készített felvételt 2020. január 20-án, az Earth Observatory beszámolója szerint.
Honnan ez a rengeteg homok? A képen látható területtől délre, az Orange-folyó völgyében zajló erózió hozta létre. A folyó az óceánba szállítja az útja során „gyártott” szemcséket, az óceán helyi, északra tartó áramlata pedig a kissé északabbra lévő partra sodorja ki. Az erős szél felkapja a partra sodort homokot, és egyre beljebb is viszi – ennek köszönhető a Namib-homoktenger, a jól látható hullámaival, vagyis a dűnékkel. A homok a vas-oxidtól vörös árnyalatú.
A szél munkája eredményeként az egész területen megfigyelhetőek a homokdűnék, a kereszt vagy csillag alakú barkánok az óceánhoz közelebb eső régióban találhatóak, majd egyenes vonalú dűnék sora következik, s ezt a területet újabb csillag alakú dűnék szakítják meg a sokféle irányból fújó szél hatására. Az egyes, nagyra nőtt dűnéknek sorszámuk is van, így például a 45-ös dűne, amely a vizsgálatok alapján 5 millió éve keletkezett homokból áll, 80 méterrel emelkedik a sivatag szintje fölé. E dűnék turistalátványosságok, a Namib-sivatagot bemutató fotókon jórészt ezekkel találkozhatunk. A 9-es dűne több mint 300 méter magas óriás, ám a legnagyobb a „Big Daddy” nevű, 325 méteres dűne, amely mellett eltörpül a terület, Sossusvlei többi dűnéje. Ám nem ez az egész Namib-sivatag rekordere, hanem a 7-es dűne, amely egészen 388 méteres magasságig volt képes növekedni. (A dűnék a sorszámukat a Tsauchab-folyón való átkeléstől számítva kapták.)
A terület időszakos folyója a Naukluft-hegységben eredő Tsauchab, amelyben csak igen ritkán van víz, amikor a hegységben hirtelen lezúduló csapadék órák alatt nagy erejű folyóvá varázsolja a máskor évekig száraz völgyet. Gyakorlatilag villámárvíz vonul ilyenkor végig a folyón, és ilyenkor juthat víz azokba az agyagos tómedrekbe is, amelyeket „vlei” néven találhatunk a térképen, vagy a kirándulásra csábító útikönyvekben. Az űrfelvételen a vlei-k világos színükkel emelkednek ki a sivatag vöröséből.
A Namib-homoktengerben a fő vízforrás azonban nem is a folyó, hanem a tengeri légtömegekből létrejövő köd, ez a világ egyetlen tengerparti dűnés területe, ahol a köd rendszeres vendég. A ködből kicsapódó pára segítségével maradhat életben itt bármi, legalább 48 állatfaj egyetlen vízforrása a köd, egy 2020-ban készült összefoglaló tanulmány vizsgálta ezen fajok életmódját és lehetőségeit.