Égi jelenségek 2021. december második felében

Az év legkisebb teliholdja december 19-én

A holdkelte pár perccel napnyugta előtt lesz, így a megfigyelés nem a legkönnyebb. A holdkelte keleti határainknál 15:41, Budapesten 15:53, nyugaton 16:04 lesz. A téli időszakban a telihold igen magasan jár, az éjszaka közepén közel 70 fokos magasságban tetőzik égi útja. Ezt azért érdemes tudni, mert ha valaki a téli tájat szeretné holdfényben fotózni, az árnyékok elhelyezkedésével így könnyebben tud számolni.

Ez lesz az év legkisebb teliholdja. A legkisebb és a legnagyobb telihold közti különbséget szabad szemmel – viszonyítás hiányában – nem észlelhetjük, ám, ha teleobjektívvel, azonos fókusztávon készítünk felvételt a földközeli teliholdról (vagyis a legnagyobb látszó méretű teliholdról), és a legkisebbről, ezeket egymás mellé téve már szembetűnik az eltérés.

Alkonyatkor még van egy csepp esély megfigyelni a Leonard-üstököst

A megfigyeléshez azonban rendkívül tiszta időre lesz szükség, mivel az égitest nemcsak halvány, de a horizont közvetlen közelében is jár, így igen vastag légrétegen kell keresztüljutnia a gyenge fényének. A legjobb, ha hidegfront után, lehetőleg egy hegytetőről próbáljuk megkeresni, a csillagászati szürkület legelején, napnyugta után 1 óra 10-15 perccel (gyakorlatilag a keleti határnál 17 óra, Budapesten 17:10, a nyugati határnál 17:20 körül). Ez tényleg csak kis időt jelent, talán 15 perc marad, míg lenyugszik az üstökös, így aki látni szeretné, az kezében a binokulárral pásztázza a nyugati horizontot. 17-én kb. 5,5 fokkal a ragyogó Vénusz alatt, egy kicsivel jobbra lesz, 18-án pedig ugyanilyen távol, de balra kereshetjük.

Igazából senki se tudja, hogy mennyivel lesz még fényesebb az üstökös a hátralévő napokban, mivel egyre romlik a megfigyelhetősége, épp ezért egyre kevesebb adat érkezik a pillanatnyi állapotáról is. Csodára azonban nem számít senki, ezért ne csalódjunk, ha mégsem sikerül meglátni a kicsiny, elmosott fénycsomót. Mivel nem lesz még teljesen sötét az ég, a Hold fénye ebből a szempontból nem lesz zavaró.

Karácsonyig érdemes próbálkozni, bár ekkor is mondhatni csupán matematikai esély van a megfigyelésre, ezt követően az üstököst már csupán a déli féltekén élők fogják – nem kevésbé nehéz körülmények közepette – látni.

21-én beköszönt a csillagászati tél

A téli napforduló számos kultúra legfontosabb ünnepe volt, hisz ekkortól kezdenek lassanként hosszabbodni a nappalok, és közeledik a tavasz. A korábban élt elődeink számára különösen fontos volt, hogy a tél rendkívüli megpróbáltatásait, a hideget, az éhínséget túléljék, ezért ehhez mindenféle vallási-mágikus praktikát bevetettek. Ennek köszönhető számos régi építmény tájolása, a legismertebb talán Stonehenge, de hasonlóan látványos a Newgrange sírkamrájába ekkor bevilágító felkelő Nap is. Bár hasonló jellegű ősi építményünk nincs, ám a napforduló napkeltéjét, napnyugtáját ilyenkor érdemes valamilyen szép tájban, vagy jeles építmény, tereptárgy társaságában fotózni. A napforduló 21-én kora este, 16:59-kor köszönt ránk.

Év végéig van esélyünk megnézni az alkonyi bolygósorakozót

Az együttállás-sorozat leglátványosabb eseményei a Holddal ugyan a hónap első felében zajlottak, ám, ha akkor lemaradtunk, még lesz esély pótolni. Bár a látvány nagyon hasonló minden este, kisebb változásokat azért észre lehet venni, ha esetleg tartósabban tiszta lesz az ég. A legszembetűnőbb az, hogy a Vénusz egyre hamarabb lenyugszik, míg 15-én Budapestről nézve még 18:15-ig megfigyelhetjük, 31-én már egy órával előbb, 17:15-kor a látóhatár alá bukik a belső bolygószomszédunk. Változás lesz még abban is, hogy a hónap végére becsatlakozik a Merkúr a három bolygóhoz, 29-től van esély megpillantani, 17 órakor keressük a Vénusz bal oldalán, 4, 5, majd 6 fokra tőle.

Egyre vékonyabb sarló a Vénusz

A belső bolygószomszédunk látszólagos égi útján vészes sebességgel közeledik a Naphoz, ami azzal jár, hogy nő a látszó átmérője, és egyre kisebb a fázisa. Ezt persze távcsővel vagy nagyobb teleobjektívvel lehet csak megfigyelni, és ráadásul a nappali órák alkalmasak igazán a sikeres megörökítésére. Ez annak köszönhető, hogy a bolygó rendkívül fényes, és az esti égen ez a fényesség hatalmas kontraszttá alakul az égi háttérhez képest. A nappali égen tiszta (legfőképpen páramentes) időben meglepően könnyen meg lehet találni a Vénuszt, 15-én 32 fokra, de még 31-én is kb. 14 fokra lesz a Naptól. Jó látásúak kereshetik szabad szemmel is, de lehet binokulár segítségével is pásztázni az eget. Arra az egyre kell nagyon ügyelni csupán, hogy úgy keressük a nappali égen, hogy a Nap valami átlátszatlan tereptárgy, például ház mögött legyen, hogy még véletlenül se nézzünk bele a távcsővel vagy fotózáskor teleobjektívvel.

A bolygó pontos aktuális helyzetét planetáriumszoftverben vagy applikációban megkereshetjük (ilyen például a Stellarium). Ha nem párás a levegő (ezt abból látjuk, hogy élénk kék színű az ég), akkor a kora délutáni időszakban a déli égbolton, kb. 20 fokos magasságban keressük meg a kis ragyogó fénypontot.

15-én még 16 százalékos megvilágítású a bolygó, vagyis már ekkor is sarló, csak még duci, 31-én azonban már csupán 2,6 százalékos, egész vékony sarló, ez utóbbi állapotát már egy kisebb, pl. 300 mm-es teleobjektívvel is megörökíthetjük. Arra érdemes még figyelni, hogy a tiszta ég általában azzal jár együtt, hogy szeles az idő, ha nem a felszínen, akkor a légkör magasabb rétegeiben, és ilyenkor a sarló alakja is eltorzul, így nem lesz elég egyetlen fotót készíteni, hanem számos kép közt találhatunk majd egyet-kettőt, amelyen szépen látni a sarlót. A Vénusz január 8-án lesz együttállásban a Nappal, később majd a hajnali égen kereshetjük.

Hajnali holdsarló-Mars együttállás szilveszterkor

A sarló nem lesz túl vékony, jó 9 százalékos megvilágításban jár, vagyis könnyen észrevehető és látványos, a földfény derengésével kiegészült szépség lesz égi kísérőnk. A holdkelte keleti határainknál 04:36, Budapesten 04:47, nyugaton 04:56 lesz, a Mars csak kb. 45 perccel később kel. Általánosságban elmondható, hogy reggel 6 körül, bár már pirkad, még elég sötét az ég a vörös bolygó megpillantásához. A Mars a Hold alatt, tőle balra, 8 fok távolságban jár majd, vagyis nem lesz túl közel. Érdekesség, hogy egy hasonlóan vöröslő, a Marsnál hajszállal halványabb fénypontot is láthatunk a Hold alatt, mégpedig a Skorpió csillagképből a legfényesebb csillagot, az Antarest. E csillag a nevében is hordozza a Marsot, vagyis annak görög megfelelőjét, Árészt. Az Antares pont a vörös színéről kapta e nevet, a Marshoz való hasonlósága miatt, a Mars (Árész) riválisa a jelentése.